In fröccs veritas
Kezdetben volt a szőlő, utána lett a bor, majd Jedlik Ányos feltalálta a szódát, Vörösmarty pedig a kettő egyesítését: a fröccsöt.
Kettejük együttműködése valószínű nagyobb hatással volt társadalmunkra, mint az egyébként kiváló feltaláló Jedlik (dinamó, inga) találmányai, illetve neves költőnk Vörösmarty Mihály gyönyörű versei. Ezzel nyilván magunkra is haragítjuk a hazai fizikus és irodalmár közönséget, de majd csak megvéd minket pár millió fröccsimádó.
Szóval, az anekdota így szól: Jedlik Ányos szerzetes az 1820-as években a fizikai kisérletek mellett feltalálta a szódavizet, illetve a szódavízgyártó gépet, az apparatus acidularist. A kiváló hűsítő és szomjoltó szódavíz persze a nemes szerzetes kezéből hamar kikerült, és egyenesen a világi élet nagymesterének kezébe került, aki komoly szaktudással és nagy borászati tapasztalattal fedezte föl, hogy a bor frissíthet is, nemcsak bódulattal ajándékoz meg.
A XIX. század óta a magyar férfiak (és persze asszonyok) tekintélyes hányada ismerkedett meg a fröccsel, és annak tengernyi változatával. Irodalmunk is alaposan tanulmányozta a fröccs mibenlétét az elmúlt 150 évben. Közöttük is Krúdy Gyula volt a legnagyobb szakértője ennek a nemes nedűnek. Persze népszerűségét a fröcccs nem feltétlenül ennek, inkább ízletességének köszönheti.
Teljes fröccslistát nehéz lenne állítani, mivel vannak fajták, amelyek mára már feledésbe merültek, de nehéz azért is, mert gyakran még a szomszéd faluban is máshogy nevezik az egyes típusokat. A leggyakoribb fajták a teljesség igénye nélkül az alsóbivalyiharosi Véndiófa eszpresszó Ica nénijének ajánlásával.
Klasszikus fröccsök
Első kategóriába olyan klasszikusok tartoznak, mint a kisfröccs (1 dl bor/1 dl szóda), a nagyfröccs (2/1), a hosszúlépés (1/2) és a Házmester (3/2). A klasszikusokhoz tartoznak, de jóval ritkább fröccsfajták a viceházmester (2/3), a nagyházmester (4/1), a kisházmester (1/4), a polgármester (6/4), az alpolgármester (4/6), a mafla (5/5) és az avasi fröccs (7/3).
Speciális fröccsök
Krúdy Gyulának köszönhetjük a Krúdy fröccsöt, amelyben kilenc deci bort egy deci szódavizzel ijesztenek meg, ami Krúdy szerint „éppencsak megnevetteti a bort". Ennek a fordítottja, a sóher fröccs, avagy a távolugrás (1/9). A speciális fröccsök csoportjába tartoznak a kólával higított vadászok is, amelyek elkövetése ifjú erdészek, faiparosok és vadászok számlájára írható. Fogyasztásuk leginkább náluk és 16 éves rocker lányoknál jelentős. Bár a kóla, mint a dekadens nyugat ópiuma nem épp a legszebb megoldás a fröccs elkészítéséhet, a mai cukorfüggő világunkban nagyon is tetten érhető. A leggyakoribb elnevezései a kis- (1dl vörösbor/1 dl kóla), és a nagyvadász (2/1). Speciális érdi találmány ezenfelül a nyolckettő, amely 8 dl vörös, vagy annak mondott bor, és két dl kólából állt. Ez utóbbi csupán azért érdemel említést, mert van némi közünk kifejlesztéséhez. A listában természetesen nem említettünk olyan betolakodókat, mint a matróz és a postás, vagy a gyerek fröccs, mivel ezek annyira hasonlítanak a fröccsre, mint szigetcsépi asztali a valódi borra.
És végezetül álljanak itt Vörösmarty sorai, és amíg a verset ízlelgeted, ne felejts el egy jó pohár fröccsöt meginni az egészségünkre.
Fölfelé megy borban a gyöngy
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
Törjön is mind ég felé
Ami gyöngy
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
(Vörösmarty Mihály: Fóti dal)
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez