Idény
Rúzs és Tükör - részlet.
Emlékszem még azokra a régi estékre, amikor sütőtök illat lepte el a konyhát és odakint a madarak már a közelgő telet lesték. Hét órára koromsötét lett, s abban a bársonyos éji lepelben fehér vattacukornak tűnt a hazafelé igyekvő emberek lehelete. A kandalló meleget adó tüze mellett kanalaztuk az okkersárga termést, a lejátszóból Sinatra szólt és ekkor mindig kényszert éreztél arra, hogy elmeséld, mekkora hős voltál, mikor meghódítottad azt az elérhetetlennek tűnő, gyönyörű de butácska nőt.
Édes, én is egy ilyen nő voltam egyszer, valakinek valamikor. Aztán felnőttem és a maga cinikus kegyetlenségével rádöbbentett az élet, hogy a világon van más feladat is a nő számára azonkívül, hogy elérhetetlen és gyönyörű legyen. Olykor az idő nehezen tanít meg arra, hogyan legyünk bájos és egyenes tartású asszonyok. Ezután lettem a te feleséged és ezekben a percekben, valahol messze, egy ugyanilyen kandallónál, a te régi, gyönyörű, de butácska szeretőd épp azt meséli a kedvesének, micsoda ostobaság volt azon a télen nem sütni neked sütőtököt.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez