A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a keltezés, némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A Húsvéti Családi Falunapon, a régi hagyományokat felelevenítve, tojásfestést, koszorúkészítést is gyakorolhatnak az ügyes kezek. Az ünnep elmaradhatatlan része a locsolóbál, ahol vidáman mulatozhat a falu apraja, nagyja.

 

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Mindettől függetlenül, a Húsvét, az egyik legszebb és egyben legszentebb ünnepünk. A szokások, település szerte változhatnak, mi most főként a kismarosi hagyományoknak jártunk utána. A faluban régóta élő, dolgos és igen tevékeny Nusika, valamint barátnője Ágika segítségével felelevenednek, a már-már rég elfeledett húsvéti örömök.

  Az úgy volt az én lánykoromban, hogy a fiúk siba-vesszőt fonva izgatottan várták a lányokat a faluszélén, hogy a szoknyájuk alá suhinthassanak. Amelyik menyecskénél nem volt piros tojás, jól nyakon öntötték egy vödör vízzel, aki tojással érkezett, kölnit is kapott. A fiúk meglepő, mókás verseket szavaltak, mi pedig örömmel hallgattuk, süteménnyel, itókákkal jutalmaztuk őket - meséli Nusika.

  Nálunk, nagyszombaton kizárólag a mise és a körmenet végeztével ehettünk a sonkából és tojásból. Húsvét hétfőjén a templomból kijövet a házhoz jöttek a helyi legények, és miután kölnivel meglocsoltak bennünket, Jácintot tűztünk a díszgombjuk mellé. Illetlen dolognak tartották, ha zárt ajtók várták a locsolókat, s bizony megszólták azt a lányos házat, ahová nem juthattak be. Általában a nagypapák, apukák kisérték a kisfiúkat a lányos házakhoz, és bizony a felnőtt férfiak, a sok vendégfogadó itókától olykor kissé pityókásan tértek haza családjukhoz - tudtuk meg Ágikától.

Mindkét hölgy, korát meghazudtolva nyüzsög, szinte nincs olyan program, ahonnan ők hiányoznának. Ágika és Nusika is faluszerte híres finom süteményeiről, sok versenyt nyertek már eddig is az ízletes édességekkel. Ilyenkor húsvét táján sem hiányozhat az asztalról a zserbó, a fánk, valamint a pite. Az elmaradhatatlan húsvéti jelképek, mint a barka-ág, a festett tojás, illetve az ínycsiklandozó füstölt sonka és a házi cipó, szintúgy hozzájárulnak az ünnepélyes varázslathoz.                                                   

Frenyó Krisztina

• falu falusi húsvét ünnep ünnepnap

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!