Honnan tudhatjuk, hogy védettek vagyunk-e koronavírussal szemben?
A COVID-19 koronavírus elleni védelem feltétele, hogy a szervezetben az oltást, vagy a betegségből való felépülést követően kialakuljon a vírus elleni védettség, azaz az immunitás. De honnan tudhatjuk, hogy fennáll-e még a védettség? Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
A T-sejtekhez köthető immunitás meglétét az oltást, vagy a betegségből való felépülést követően lehet kimutatni. A vizsgálathoz vénás vérvétel szükséges, és a levett perifériás vér a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérje darabjaival (epitópokkal) együtt 16-24 órán át inkubálódnak a mérés előtt. A vírus tüskefehérjék aktiválni képesek a levett vérben lévő T-sejteket, ha megelőzőleg már találkoztak ezekkel a fehérjékkel. Az alkalmazott epitópok mind a segítő T-sejtek (CD4+ sejtek), mind a citotoxikus T sejtek (CD8+ sejtek) működését aktiválni képesek. Az aktivált T-sejtek citokineket (jelzőmolekulákat), többek között IFN-gamma citokint termelnek. A vizsgálat során a vér alap IFN-gamma mennyiségét és a két különböző SARS-CoV-2 epitóp hatására bekövetkező citokinszint emelkedését mérjük.
Az IgG antitestek a fertőzést illetve az oltást követően jelennek meg, és szintjük először emelkedik, majd néhány hét után csökken a szervezetben, és többeknél néhány hónap után már nem kimutatható mennyiségben vannak jelen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az illető ne lenne védett a koronavírus ellen. A memória T-sejtek ugyanis „emlékeznek” a korábbi fertőzésre, és tartósan biztosítják az immunitást akár évekig fennálló védelem biztosításával. Minél magasabb a mért, aktiválható T-sejtek száma a vérben, annál intenzívebb az egyén immunitása a SARS-CoV-2 vírus ellen.
A Synlab-ben T-sejtes immunitás vizsgálathoz a speciális csövet igénylő vérvétel miatt a mintavétel hétfői és szerdai napokon délelőttönként érhető el a SYNLAB kijelölt mintavételi helyein telefonos vagy online előjegyzéssel.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez