Hongkongban élmény oviba járni
Van egy ovi HongKongban, ahol a kisgyerekek és szüleik is egy olyan világba lépnek megérkezésükkor, melynél jobbat, merészebbet és valóságosabbat el sem tudunk képzelni. A Spring egy teljesen új dizájn és koncepció alapján készült el, szakított a hagyományos, olykor elcsépelt óvodafelépítéssel. Egy modern tér, mely talán a jövőt, a 21. századot jelenti az óvodapedagógia területén.
A dizájner, Joey Ho elképzelése egyszerű és talán magától értetődő is volt: egy olyan helyet alkotni, ahol nem csupán a gyerekek, hanem a felnőttek is jól érzik magukat, de a formavilág és berendezés ne a felnőttek perspektívájából, hanem a kicsik szemszögéből szülessen meg, tehát az ő igényeiknek megfelelően hozzák létre a helyiségeket. A Spring egy tanulóközpont, ahol a klisés tündérmesékből ismert motívumok és a szivárvány színei helyett egy olyan teret formáltak meg, mely mind a gyerekek fizikai mind a pszichológia szükségleteiről gondoskodik, és emellett segíti őket a fejlődésben és a tanulásban is. Minden egyes részlet kialakításakor azt tartották szem előtt, hogy párbeszéd alakulhasson ki gyerek és felnőtt, szülő/pedagógus között. Joey Ho szerette volna, ha az ovi, amely egy felfedezőterep, egy kiaknázatlan csodavilág, a szülőknek egy olyan hely lenne, ami segíti őket megérteni a kicsik világát, és ahol gyerekeik tekintetével szemlélhetnek meg mindent. Az ergonomikus berendezés kiválasztásakor is kétféle elvárás volt: egyrészt a teljesen mindennapi, rendeltetésszerű használatra alkalmas bútorokat keresték; másrészt pedig az akarták, hogy a dizájn bele tudjon simulni a koncepcióba, ahelyett, hogy uralná a teret. Éppen ezért természetes színekkel dolgoztak: nagyon sok a fehér, a világoszöld, a pasztell kék; az anyagok közül pedig a fa élvezett elsőbbséget. A tárgyakról/ból azonban nem hiányoznak a játékos részletek, melyek emlékeztetnek minket arra, hogy végül is egy mesevilágban, a gyerekek világában mozgunk. A kávézót például a kinti buja táj inspirálta, az ülő alkalmatosságok kis dombok mintájára készültek – ezek tökéletesek olvasáshoz, internetezésre -, de a kis faházak és a hinták is azt az érzést keltik bennünk, mintha egy valóra vált álomba léptünk volna be. Mindezekben a részletekben az a legfontosabb, hogy amellett, hogy funkcionálisan működnek, játékosságuk miatt interakcióba tudnak lépni velük gyerekek és felnőttek egyaránt.
A kétféle perspektíva vagy használati mód végigkíséri az egész épületet. A recepciós pulthoz kis lépcsőt illesztettek, így a kisebbek felmászhatnak olyan magasságba, ahol már egyenrangúként beszélgethetnek az ott dolgozókkal. A fürdőszoba mosdókagylóját egy szökőkút mintájára készítették el, a magasságbeli különbségek miatt egyszerre vehetnek részt ebben a tevékenységben is a különböző generációk. A végtelen kreativitásra és a képzeletgazdagságra emlékeztet a központ nevében álló „n” betű kiemelt szerepe, mely a mennyezetre illesztett feliratból lelóg. A megoldás mögött húzódó jelentést a matematikából ismerjük, hiszen az „n-t” a végtelen jelölésére használják. A Springet úgy is magunk elé képzelhetjük, mint egy különböző hozzávalókból összeállított ételkülönlegességet, melyben a „felnőtt” adalékot is felfedezhetjük itt-ott. A főző stúdiót professzionális konyha mintájára tervezték meg, ugyanakkor természetesen leredukálták a gyerekek dimenziójára. A sportolásra alkalmas stadion lelátója bármikor átalakítható, így kiállításokhoz, fórumokhoz vagy előadásokhoz is jól használható. A játékszobák miniatűr városok, ahol színes grafikákkal és városképet imitáló dekorációkkal igyekeztek becsempészni a kinti világot. Minden ilyen, a felnőtt világra emlékeztető kontextust úgy vittek bele a térbe, úgy interpretáltak, hogy az könnyen érthető legyen a gyerekek számára is. Egy újragondolt, gondosan megtervezett, mégis insprirált, kreatív játszóház jött létre, amely harmonizál a változó szükségletekkel, és segíti a kicsiket fejlődésük minden egyes szakaszában.
Kónya Mónika
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez