Hogyan tovább az általános iskola után?

Ma már nyílt az olló, s valójában a gyermek képességei és szorgalma jelenti az egyedüli korlátot. Sőt, van ideje az általános iskolai tanulmányainak befejezése után a gimnázium választásával kitolni a tényleges pályaválasztást. „Érettségire majd minden szempontból beérik” – vélekednek a diákok, és a szülők egyaránt. Nem véletlenül választják a „jobb” tanulók a gimnáziumot, mint továbbtanulási lehetőséget. Az utóbbi évben azonban újabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk a jövő nemzedékének. Az államilag támogatott egyetemi tanulmányok megszorításával, az egyetem elvégzését követő - néha hosszú hónapokon, netán éveken át tartó - munkahelykereséssel újabb megközelítéssel kell kialakítaniuk pályaválasztásukat az általános iskolát végző diákoknak. Ez év szeptemberétől az OKJ-s képzések feltételei is megváltoztak (több pénzért több órai kötelezettséggel, szigorúbb vizsgarendszer mellett lehet szakképesítést szerezni). Mindent összevetve érdemes átgondolni, milyen szempontokat (nem fontossági sorrendbe állítva) szükséges figyelembe venni a középiskolai továbbtanulás során:

 

 

Képességek: lényeges, hogy a diák képességei - ami sok esetben maga után vonzza érdeklődéskörének kialakulását - és a választott középiskola elvárásai, profilja közelítsen egymáshoz. Példának okáért, akinek jó a nyelvérzéke, könnyen memorizálja a szavakat, lazán meg tudja fogalmazni gondolatait, annak érdemes elgondolkodni idegen nyelv tanulásán, s a tanulmányi eredményétől, illetve szorgalmától függően úgymond „húzós” iskolába beadni jelentkezését. Az a tanuló pedig, aki szeret alkotni, ügyesek a kezei, kreatív, s nem a tanulmányi eredményre edz, hanem a gyakorlati megvalósításra, annak egy számára testhez illő szakma választása az előre vivő.

 

 

Pályaismeret - önismeret: az a diák, aki legszívesebben egész nap a számítógép előtt ül, hajlamos arra gondolni, hogy milyen könnyű helyzetben van, hiszen ért a számítógéphez. Ennek tudatában informatika területén tervezi jövőjét. Tanulmányainak megkezdésével azonban szembesülhet azzal, hogy - többek között - kemény matematikai tudást igényel az alapok elsajátítása. Ilyen szempontból fontos mérlegelniük saját tulajdonságaikat és a szakmai-, illetve a teljesítmény elvárásokat.

Nem biztos, hogy szerencsés egy nagy mozgásigényű, dinamikus tanulót beszorítani a padba, célravezetőbb számára gyakorlattal együtt járó szakközép-, vagy szakiskolát választani.

Továbbá hibás „konstrukció” egy kiváló logikai képességekkel rendelkező személyiséget kevésbé változatos, mechanikus tevékenységet igénylő szakmával, tantárgyi irányultsággal párosítani.

 

 

Idő: érdemes végig gondolni, ki mennyi időt, azaz hány évet szán a tanulásra. Az általános iskolákban végzett több éves pályaválasztási felmérések, vizsgálatok tapasztalataim alapján már a 7. illetve 8. osztályos tanulók mérlegelik: hány éves korukig kívánnak a padban ülni?

 

 

Józan ész: több oldalról érdemes tehát átrágni, megfontolni a jövő lehetőségeit. Természetesen fontos, hogy a döntés kialakításában benne legyen a kamasz, hiszen köztudott, hogy az általa választott utat nagyobb motivációval járja végig. A legoptimálisabb út megtalálásában nagy szerepe van a támogató, együtt gondolkodó szülői háttérnek, hiszen a szülőnek van a legtöbb információja kamasz gyerekéről (érdeklődési kör, hobbi, személyiség, stb.) és jobban felismeri a választott pálya jövőbeni lehetőségeit (pl. hiány szakma, külföldi lehetőségek). Ne hagyjuk magára a döntésben! Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy ne az általunk meg nem valósított célok, vágyak felé tereljük őt! 

 

 

Most, hogy a felsőfokú oktatás lehetőségei beszűkülnek, s a rendszer kiforratlansága nagyfokú bizonytalanságot generál a fiatalok számára, az érettségivel együtt járó szakmaszerzésnek talán nagyobb a perspektívája. Pláne, ha jó gyakorlati terep áll a háttérben. 

 

 

 

 

Tóthné Haris Katalin - pedagógiai szakpszichológus

 

Szólj hozzá a cikkhez