Hogyan szabotáljuk a boldogságunkat?
Rengeteg időt töltünk azzal, hogy megtaláljuk az életünkben a boldogságot. Keressük egy hobbiban, a munkánkban, egy új városban és egy kapcsolatban. Csak pont az a baj, hogy tekintetünket kifelé fordítjuk, pedig a boldogság forrása bennünk található, nem kell érte elindulni sehová.
Legalább is a tartós boldogságot biztos, hogy nem kívül fogjuk meglelni, ha belül nincs stabil alapunk, nincs is mire építeni. Induljunk el érte, de ne ki, hanem befelé. Nézzük meg, hogyan szabotáljuk a saját boldogságunkat!
Túl sokat foglalkozol azzal, ami a fejedben történik
Mindaz, amit látsz, mindaz, amit tapasztalsz, először az elmédben jön létre, csak ezután nyilvánul meg a külvilágban. Ha erre képes vagy emlékezni, amikor a boldogtalanság sűrű ködje elfedi a valóságodat, akkor megtanulhatod felülbírálni azt, amit az elméd mond. Elosztlatja azt, amit mások mondanak és még azt is, amit jelenleg tapasztalsz. Butaságnak tűnik? Pedig nem az. Minden így működik a világban, a hasonló a hasonlót vonzza törvényén keresztül csak azok a tapasztalatok érhetnek el hozzád, amit te már korábban egy érzés, egy gondolat formájában előhívtál az elmédben. Ha megengeded, hogy az elméd irányítson, akkor az folyamatosan a múltad tapasztalataiból fog téged táplálni, "segíteni". Csakhogy nem kell mindennek úgy lennie, ahogy korábban történt. Adj lehetőséget arra, hogy nem címkézel, nem ítélsz meg előre egy helyzetet, egy embert, hanem teret engedsz a fejedben, minden létezhető valóságnak és megnyilvánulásnak.Ne akard tudni, hogy mi lesz a vége, engedj szabad áramlást az életednek.
Ne cipeld a korábbi negatív tapasztalataidat egyik helyzetből a másikba
Minden pillanatot kezdj tiszta lappal. Lépj ki a múltad árnyékából. Nem az az erős ember, aki csalódott valamiben vagy valakiben és felállt, majd remegő térdekkel tovább folytatja az útját, hanem az, aki szembenézett a kihívásokkal és bölcsebbé vált. Tedd le, amire már nincs szükséged. Amikor belépsz valahova, engedd meg magadnak, hogy teljesen tisztán érkezz meg. Nyitottan minden előítélettől, múltbéli tapasztalatoktól mentesen, lehetőséget adva új, pozitívabb tapasztalatokra. Ne hagyatkozz folyton az elméd segítségére, mert ő emlékékből építette fel a vélt biztonságát, a stratégiáját a túléléshez és téged is csak szűk korlátok közé fog szorítani, biztonságból, félelemből. Ne túlélni akarj, hanem létezni, vibrálni, jelen lenni, amennyire csak lehetséges.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez