Hogyan lehet megbocsátani a megcsalást?
A megtévesztéssel, hazugsággal, elkendőzéssel kapcsolatunk megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik.
A kötelékünknek így nem lesz értelme, nincs célja, hatalmi harccá válik, belülről feszítő, kimondatlan szitokszavak, éles felszólító mondatok, számonkérések, folytonos ellenőrzés, bizalmatlanság lengik majd át, melynek vége a teljes eltávolodás. A bizalom, mint a tükör, ha eltörik, szinte lehetetlen tökéletesen restaurálni. Ingadozó érzelmek, hegyek és hullámvölgyek jellemzik a félrelépést követő időszakot.
A megbántott félnek joga van dühösnek lenni, kérdezni, és megfelelő, őszinte, együttműködő válaszokat várnia elveszett bizalmának helyreállítására. Ne maradjanak titkok és megválaszolatlan kérdések, ezek csak újra befeszülést, érzelmi elzárkózást eredményeznek. El kell fogadnia azonban, hogy a félrelépés bekövetkezéséhez ő is hozzájárult. Kegyetlen igazmondó tükröt kell állítania önmagának, és fel kell tennie a kérdést: vajon mivel járult ő hozzá a másik eltávolodásához? Mindenkinek át kell látnia a saját részét a kapcsolat megromlásában.
A megbocsátás nem elég, a bizalom helyreállításához gyógyító, tisztázó beszélgetésekre van szükség, melyben a bizalom megújítása a végső cél. A gyógyító beszélgetésekben ott vannak a megrázó párbeszédek, a kegyetlen szembesítések, a fájó pontok, a sérelmek másik elé tárása. A másik fájdalmát komolyan kell vennünk, kitartóan újra és újra meg kell hallgatnunk őt és kérdéseire, kételyeire megnyugtató válaszokat adnunk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez