Hatvan és fél indok, amivel kiöljük magunkból az alkotás vágyat
Miért pont hatvan és fél? Mondhattam volna százötvenhét egész hármat is, mert ha akadályozni akarjuk magunkat, az megy a legkönnyebben. Bármennyi számú kifogást tudunk találni arra, hogy miért ne kezdjük még el a kreatív működést.
Ez most az a cikk lesz, amiben szembe nézhetsz azokkal a gondolataiddal, amikkel se perc alatt a kanapéra blokkolod magad alapállásba. Ne nézz félre! Tudom, hogy Te is csinálod és, hogy ismerős lesz belőlük legalább tizenkettő. Ne menekülj! Most már bátran nézz a tükörbe és valld be magadnak töredelmesen, hogy miért állt eddig az alkotó folyamat!
Ne aggódj, itt leszek melletted. Egy csónakban evezünk. Lehetnék akár én is a kapitány, de Te is bármikor átveheted az evezőt.
Ha készen állsz, kezdhetjük. Köszörüld meg a torkod és mondd utánam:
Biztosan tetszeni fog ez a közönségnek?
Olvasni fogja ezt bárki is? Mi van, ha megveszik vagy öten és hatvanat nyomtattunk?
Mi van, ha egy lájkot sem kapok?
Mi van, ha csak negatív komment érkezik, hogy béna vagyok?
Nem is vagyok ehhez elég képzett.
Sose csináltam. Hogyan kezdjem el?
Nem tanultam ezt az iskolában.
Nem hiszem, hogy én ezt meg tudom lépni.
Nincs rá időm. Nem tudom beilleszteni a nyolc órás munkám után.
Másodállásban ezt nem lehet csinálni.
Hogy élnék már meg ebből?
Adjak fel ezért mindent? És ha nem jön be, éhen halok?
A művészeknek van még hely a híd alatt?
Nem tudom majd kifizetni a számláim.
Gyerekkori álmokból nem lehet házat venni.
Én erre képtelen vagyok.
Szül a macskám. Mindennap.
Vigyáznom kell a kiscicákra.
Az anyjuk elhagyta, én etetem őket.
Cumis üvegből. Kecsketejjel. A kecskét én fejem meg a farmon.
Fáradt vagyok. Fizikailag képtelenség.
Kellene még a huszonnégy órához plusz öt és akkor jó lenne.
Telihold van, rosszat álmodtam. El se tudtam aludni.
Ő sokkal ügyesebb nálam.
Ez az én ötletem volt, de ő megcsinálta. Lehet az ötlet inkább őt választotta nem engem.
Ó, Jézusom ez rengeteg anyag.
Most nem olvasok, még ihletet kapok véletlenül.
Félek elindulni.
Mi van, ha hirtelen leszek híres és nem tudok vele mit kezdeni?
Ezt a hullámot már meglovagolták.
Minden erről szól, én minek foglalkozzak ezzel a témával?
Túl lassú vagyok. Ezt a sztorit is elhappolták előlem.
Most komolyan! Ezek a fejemben olvasnak?
És, amikor már alufólia sisakban ülsz a konyhaasztalnál. Tompa késsel próbálod felvágni a legszebb uborka kockát a kolbászos katonádra.
Tudok-e olyat írni, ami érdekli őket?
Tudok adni valami újat, amit még nem olvastak? Elég értékes lesz?
Ez a sztori elég erős egy ilyen palettára?
De, hát őt is szeretik valamiért, pedig tök gagyi. Akkor én mi vagyok?
Ez a díjátadó is lement nélkülem.
Ennek a pályázatnak is lejárt már a határideje.
Kaucsuk tejet kéne innom. De hol vehetek olyat? Megkeresem.
Ezt a napot is elinterneteztem.
Kinyomja a szemgolyóm, annyi karakter mászkál az agyamban, és kiabálnak, hogy írjam meg őket. Csak nem ültem még le velük foglalkozni.
Várjál, ki kell mosnom a függönyt.
Minden ötletem kulcsmondatát lejegyzetelem a telefonomba, aztán már nem tudom miről szóltak.
Na, holnap nincs semmi programom munka után, elkezdem.
Á, jó ez így nekem.
Tessék ez hatvan és fél indok volt, de biztos vagyok benne, hogy tudnánk még erről beszélgetni egy kávé mellett.
Aztán kérnénk még két croissant. A csokisat szeretem, nekem azt hozz kérlek. De akkor már, ha ott vagy a pultnál még egy málnás limonádét? Köszi.
Ha megetted és megittad ezeket a finomságokat légyszi rajzold, írd, fesd, kösd, hímezd, horgolt, varrd, gyurmázd, süsd és amire csak vágysz, alkosd meg!
Tudod milyen jó érzés?
Nem, mivel hatvan és fél indokod tuti van rá, ami miatt még el sem kezdted.
Utóirat: Egyébként is, nem úgy volt, hogy azért alkotunk elsősorban, hogy saját magunkat szórakoztassuk?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez