Ha úriemberre vágysz, legyél úrinő!
Az úrinőség fogalma manapság ködös, zavaros terminus a fejekben, és a nőiesség gyakran egybemosódik a férfifantáziát erősen megmozgató, csábos külső jegyekkel, a 90-60-90 mágikus, csalogató számrendszerével. Ahogyan az úriember vonásai a hagyományos férfiszerephez kapcsolódnak, úgy az úrinőség egyes jellemzői is magukban foglalják a nő szerepét. Egy úrinő értékeli az úriember gesztusait, és beleborzong egy kézcsókba, ami mint tudjuk, ma már csak jelképes jelzés, a férfi soha nem érinti ajkaival a nő kézfejét.
A lovagias férfit meg kell becsülni, és méltatni erőfeszítéseiket, mielőtt egészen eltűnnek a tömegben, és kihalnak éppen a férfierőt sugárzó, férfias öntudatot közvetítő nők miatt. Egy női szerepeit megélő, kiteljesedett nőnek nincs bizonyítási vágya az élet férfias területein, nem akar mindenáron dominálni, markáns, maszkulin vonásokat magára ölteni.
Nem akar férfiasabb lenni a férfinál. Nem álcázza a nőiességét, nem idomul a lénye az uniformizált, férfivilághoz, hanem lágy, nőies energiákat közvetít.
Nem szinglilelkű, instant nő, nem tökös csaj, aki használja, kicsontozza, majd ellöki az ő feminista elveken nyugvó rendszerében bolyongó, és kapcsolódási pontot hiába kereső férfit. Egy igazi férfi, aki szívében is úriember, valójában mindig erőt, magabiztosságot, védelmet akar sugározni a nő felé. Gondoskodást, biztonságot, anyagi, érzelmi, szexuális komfortot teremtene, és férfiként viselkedne. Ha engednénk.
Egy úrinő tudja a maga szerepét, és képes megélni azt, jól érzi magát bőrében, egyedül is ragyog, tud nőül, és viselni is tudja a nőiességét. Nem egy férfitól várja lelkének kitavaszodását, de egyenrangú, inspiráló társ lehetne, nem támaszkodik, és nem zúdít érthetetlen elváráshalmot a férfira. Nem akar férfibb lenni a férfinál, és szeretne társat, és szeretne harmóniában élni valakivel, de tudja, hogy ehhez először meg kell tanulnia önmagával harmóniában, önszeretettel, önbecsüléssel, egyedül élni. Egy úrinő, egy nagybetűs Nő olyan, akinek még értékrendje van ebben az önmagából kifordult, értékvesztett világban.
Photo by GettyImages
Lehet egy nő gyönyörű, de percről percre visszataszítóbb lesz, ha trágárul harsány, ha szolidabb, nőiesebb oldalát soha nem mutatja, mert nincs is neki olyan.
A társaság „lelke”, egymás után issza a feleseket, hangosan nyerít, közönséges, trágár, obszcén, harsány, és túl sok, így próbál közeledni a másik nemhez. Taszító férfias energiákat, feltűnő maszkulin erőt fitogtat. Hajnal felé már idegen férfiak vállán, lakásán, vagy autójában zokog, mert ráébredt, hogy mégis magányos, boldogtalan örök vesztes. Egy ilyen talán húsz percre meg is felel, de aki férfinak vallja magát az a női finomságra, a visszafogott csáberőre, a szolid feminin bájra esküszik.
Egy úrinőre fel lehet segíteni a kabátot, előre lehet őt engedni az ajtóban, és ki lehet nyitni neki a kocsiajtót, mert mindezt engedi, és nem úgy tekint a férfira, mintha az űrből érkezett volna.
Soha nem hezitál az étterem bejáratánál, hogy ki lépjen be elsőnek. Mindig a férfi lép be elsőként úgy, hogy közben megtartja az ajtót, hogy a társaságában lévő hölgy is beléphessen, majd arra is ügyelnie kell, hogy ezután őt előre engedje. Egy úrinő nem lohol a férfi után, és tévhit, hogy a férfi választ asztalt, ez ugyanis a nő kiváltsága. Ő ül le először, miután a férfi alá segítette a széket. Egy hölgy nem púderez, nem rúzsoz, és és nyomkod telefont az étkezés alatt, a táskáját soha nem teszi az asztalra. Nem veszi át a férfiszerepet, ha választ az étlapról, akkor azt nem a pincérrel, hanem a férfival közli. Az emancipált nők korában is hagyja, hogy a férfi férfiként viselkedjen, megkóstolja a bort, leadja a rendelést, és végül rendezze a számlát. Egy úrinő nem csak elvárja, hanem engedi is, hogy nőként bánjanak vele. Régi igazság, ha még több nő ülne le, és válna úrinővé, akkor a férfiak végre felállnának, és úriemberként viselkednének. Engedjük a férfiakat udvarolni, és hódolni a hagyományos férfiszerepüknek, ez nem túlzott alázat, nem szükségtelen, passzív behódolás.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez