Ha sehogy semmi nem jó!
Értelmetlen megfelelni mások elvárásainak: nem is lehet. Az ember belekerül egy végtelen áramlatba, ahonnét vagy azért nem tud kijutni, mert nem látja a kijáratot, vagy mert azt sem veszi észre, hogy egyáltalán benne van a helyzetben.
Azt hiszem, ennek a felállásnak nem lehet más vége, csak depresszió, kilátástalanság, önbizalomhiány és még sorolhatnám a társait. A “soha meg nem felelés”, “soha nem vagy elég jó”, az alkalmatlanság élménye és rendszeres átélése lélekölő. Persze az olyan ember sem egészséges mentálisan vagy érzelmileg, aki mellett állandóan meg kell felelni, de ez maradjon az ő problémája. Ha valamire azt mondom a pasimnak, hogy nem kell, esetleg nem szólok egyáltalán semmit, akkor megjegyzést tesz, hogy igénytelen vagyok. Ha valamit szeretnék és megkérem, hogy vegye meg nekem, mert ugye neki az esik jól és attól érzi magát férfinak, akkor meg követelőzőnek nevez. Az egyik nap én vagyok a szemében a leggyönyörűbb, legfantasztikusabb nő a világon, de ha valami nem tetszik neki, lehülyéz és nem is érti hogy élhet együtt velem. Semmi sem jó neki!
Persze ez is a hangulatától függ, vagy attól, hogy mit érez rajtam, én mennyire vagyok labilis: ha nagyon magam alatt vagyok, elég csúnyán néznie rám, de ha csak kicsit vagyok labilis, néhány szó, esetleg kiabálás is szükséges, hogy megfélemlítsen – az is előfordul, hogy úgy látja, nem bírna velem, mert nagyon magamnál vagyok és különben is elegem van belőle, nem érdekel, és azon gondolkodom, hogy kidobom a francba – ilyenkor inkább meghúzza magát. Ezekkel a hangulati elemekkel játszadozik. A lényeg mindig a másik maga alá gyűrése. Állandóan figyel, készenlétben van, mert retteg attól, hogy belátható vagy számára kezelhető időn túl túlságosan magabiztos leszek, és elhagyom. Retteg attól, hogy nem lesz kin uralkodnia és akkor vége mindennek, akkor ő már nem is létezik. Persze mivel kiváló szimata van, biztos vagyok benne, hogy hamar talál új áldozatot magának, de azt hiszem ezzel nincs tisztában. Fél magától, fél az élettől, fél mindenkitől ezért mindenkit meg kell semmisítenie, mert belső meggyőződése szerint csak így tudja irányítani az eseményeket, így érzi magát biztonságban.
Irányítás! Manipulálás! Egó! Ezekkel tudnám leginkább leírni a személyiségét. Nem szeret, nem tud szeretni. Ahhoz meg kellene nyílni, be kellene engednie valakit oda, ahol még ő sem járt soha. Ez pedig veszélyes. Számára legalábbis. Ezért ilyen emberrel nem érdemes együtt élni: senkit nem tesz boldoggá, és nem vezet sehova.
Agatha Seymour
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez