Ha egy se veled, se nélküled kapcsolat nem enged továbblépni
Én nem hiszek a se veled, se nélküled kapcsolatokban. Ezekben a széthulló, majd ideiglenesen újra összekapaszkodó liezonokban nincs érzelmi biztonság, mert nem azt kapom, amit szeretnék és nem úgy tisztelnek, ahogyan az jó lenne. Mégis beszippant, körülfonja a testem, rabolja a hitemet, az időmet, és az önbecsülésemet, és egyre kényelmetlenebbül érzem magam ebben a szeretetlen kötelékben, mert hol fojtogat és a torkomat szorítja, hol pedig édes-mézes, pillanatnyi boldogságot hozó nedűjében fürdet.
Az igényeimről, vágyaimról azonban nincs bátorságom nyíltan beszélni, nem szabok határokat, nem mondok nemet, és így lassan bezárulok, mint a kagylóhéj, beáll közöttünk a csend, a dermedt kommunikáció. A másik embert nem érdekli, mi lenne a jó nekünk, kettőnknek a változtatáshoz, hogy végre ne egy félig kapcsolatban vergődjünk, ám a továbblépéshez én sem vagyok elég erős.
Gúzsba köt, megbetegít ez a viszony, de benne maradok félelemből, kényelemből, gyávaságból, mert ki tudja, talán még rosszabb jön ezután, így ebben az érzelmi igénytelenségben vegetálok tovább. Egyre többet invesztálnék, és ádázul átlépném a kapcsolat beszűkült határait, minőségi időt, figyelmet, kedves szavakat, beszélgetést, intimitást, egymásra figyelést, igazi érzéseket várnék.
Ha csupán „átszállok” egy másik kapcsolatba ettől várva a megoldást, akkor megoldódik bármi is? Sajnos pontosan az előző kapcsolat lezáratlansága teszi vakvágányra az újat.
A se veled, se nélküled viszonyokban gyakran a szex az összetartó erő, ám a két ellentétes személyiség merőben ütközik. Ezért különösen hevesek és szélsőségesek a viták. A drámai összeveszések és nagy kibékülések sorozata évekig is eltarthat, majd lassan elillan a szenvedély, és valamelyikünk életében megjelenik egy harmadik. Számos terapeuta osztja a véleményt, igenis jelentősége van annak, hogy az ismerkedés időszakában mikor történik az első szex. Az első szeretkezések után, a szerelem kezdeti bódult, euforikus, fantázia által vezérelt lebegésében sem időt, sem teret nem érzékelünk, a másik ember valódi énje rejtve marad, egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látunk. Ebben az összeolvadó, szimbiózis szerelem szakaszban legyünk óvatosak, sok pozitív torzítás színezi a másikról alkotott képet. A szex során felszabaduló oxitocin, a szerelemhormon, vagy kötődést elősegítő hormon erős kapcsot képes létrehozni, ami torzítja a másik ember valódi észlelését, a hibákat, zavaró dolgokat csökkenti, vagy elfogadhatóvá zsugorítja, míg az erényeket felnagyítja. Idő kell, hogy reálisan lássuk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez