„Göröngyös úton jutunk el a csillagokig…” – beszélgetés Gergely Márkkal
Gergely Márk fitneszoktató, személyi edző, az IWI nemzetközi fitnesziskola oktatója. Márk az egyik legismertebb budapesti fitneszterem személyi edzője. Folyamatosan keresi a kihívásokat, így hat éve eldöntötte, hogy felvételizik a jogi egyetemre. Majd diplomákkal a zsebében, újra beült az iskolapadba, ma már a jogi szakdolgozatát írja. Elszántság és kitartás nélkül ez nyilván nem sikerülhetett volna.
Azt mondják, a sportot nem lehet elég korán kezdeni… Neked mi az első emléked?
Amikor az óvó nénik finoman a szüleim tudtára adták, hogy egy különösen aktív gyerekkel áldotta meg őket a sors. Ugyanis egy alkalommal egy fa tetején ülve találtak rám, az utcán. Persze ehhez előbb valahogy át kellett jutnom a kerítésen is… Amikor megkérdezték, hogy mégis mi okból másztam fel oda, még nem tudtam, hogy egy az enyémhez hasonló válasszal a hegymászó George Mallory majd' 60 évvel korábban végleg beírta magát az egyetemes sporttörténetbe. Logikusan azt feleltem ugyanis: mert ott volt.
Ebben az életkorban nem sok sportágba lehet belekezdeni, így engem végül szertornázni vittek el a szüleim. A Honvédban kezdtem. Heti háromszor jártunk a foglalkozásokra, majd egy év múlva kiharcoltam a szüleimnél, hogy válasszanak egy olyan egyesületet, ahol minden nap tartanak edzéseket. Így kerültem el a KSI-be. 8 éven át heti hat nap telt edzéssel, és most már magam sem csodálkozom azon, hogy 14 éves koromban abbahagytam a tornát. Tulajdonképpen beleszerettem egy másik sportágba. Az atlétika egyébként is olyan, mint a legdrágább konyak: a mozgás esszenciája. Tíz évemet adtam ennek a szenvedélynek. Először az Építők SC-ben, majd a TFSE-ben. Nem is volt kérdés, hogy hol tanuljak tovább a középiskola után, így 18 évesen a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (a mai Magyar Testnevelési Egyetem) kötöttem ki, majd később itt szereztem meg diplomámat testnevelő tanár–rekreáció szakpáron. A versenyszerű sportot ekkor hagytam abba és fordítottam figyelmemet végleg a fitnesz, az edzősködés és tanítás felé. Itt volt szerencsém bekapcsolódni az International Wellness Institute (IWI) fitnesz iskola munkájába is. Elvégeztem a személyiedző-képzést, majd néhány év múlva tanárként kerültem vissza az iskolához.
Mit mondanál egy laikusnak, miért válassza a személyi edzést? Miért érdemes kontroll mellett mozogni?
A személyi edző is ugyanolyan szakma, mint bármelyik. A személyi edzők sokat tanulnak, míg végül a birtokukba kerül az a tudás, amellyel ez a szakma biztonsággal végezhető. Az edző szerepe fontos, a kezdeti kudarcok – pl. sérülések – elkerülésében, megelőzésében, valamint a motiváció fenntartásában, fokozásában. Segítségünkkel jóval hatékonyabb az edzés. És így – szerintem nem meglepő módon – a vendég motivációja is edzésről edzésre nő.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a vendég azzal a tudattal jöjjön edzeni, hogy a velünk töltött egy óra a napja egyik legjobb része lesz. Ehhez azonban nemcsak szakmai, de bizonyos emberi tulajdonságok is elengedhetetlenek: alázat, türelem, empátia, hogy csak párat említsek a nélkülözhetetlen képességek sorából. A sportot be kell tudni illeszteni az életünkbe, ezért meg kell találni a helyét az időbeosztásunkban. A vendégeim többségének állandó időpontja van az én naptáramban is. Mivel minden héten ugyanakkor jönnek edzeni, így valamennyien hosszú távra tudunk tervezni.
A jövő edzői a te irányításod alatt teszik meg az első lépéseket. Milyen várakozásokkal vágtál bele ebbe a feladatba?
Azt kaptam, amit vártam: rengeteg örömöt. Tanítani számomra hivatás. Számos sikerélményem a tanításhoz kapcsolódik, nagyon szeretem csinálni. Büszke vagyok, amikor végigviszek egy csoportot és a tanítványaim sikeres vizsgát tesznek a tanfolyam végén. Egy tanárnak és egy edzőnek hasonló tulajdonságokra van szüksége. Az a tapasztalatom, hogyha egyenlő partnerként és türelemmel fordulok a hallgatók felé, akkor ők is igyekeznek: jól, sőt egyre jobba teljesítenek, és egy építő közös munka tud kialakulni.
Egy szakállas vicc szerint abból lesz a testnevelő tanár, aki már mutatni sem tudja… Hát ez rád aztán tényleg nem illik. Elég egyáltalán a 24 óra? Hogyan áll össze egy napod?
Hétköznap többnyire fél hatkor ébredek. A teremben az első vendégeim reggel hétre érkeznek. A Lite Wellness Club személyi edzőjeként havonta 130-160 személyi edzést tartok, ez naponta 7-10 órát jelent. A személyi edzés mellett crosstraining csoportos órát is tartok itt, ami az egyik kedvenc óratípusom. Saját edzéseimre a kora délutáni órákban szakítok időt. Szóval az átlag munkanapon minimum este nyolcig tart.
Edzőként miért tartod kiemelkedően fontosnak a gerincbetegségek megelőzését?
A mai mozgásszegény életmódból következtében kialakuló egészségügyi problémáknak (pl. a gerincdeformitások) általában nagyon rossz végük szokott lenni. Nem szabad beletörődnünk abba, hogy valami fáj, nem szabad hozzászoktatni a szervezetet a fájdalomhoz, mert ez sokszor visszafordíthatatlan állapotok kialakulásához vezet. Nagyon fontos, hogy ne csak valamilyen külső motiváció miatt mozogjunk. Ezt belső motivációvá, szükségletté kell alakítani. Fontos, hogy ne másoknak akarjunk megfelelni. Az edzés, a sport csak úgy válhat a mindennapjaink részévé, ha az valódi örömöt okoz nekünk. És ha mindezek után örömmel nézünk a tükörbe, vagy egyre gyakrabban kapunk irigykedő megjegyzéseket a szellemi-fizikai állapotunk feltűnő javulása miatt, akkor biztosak lehetünk abban, hogy jó úton járunk.
Mit szoktál mondani egy kezdőnek, aki a funkcionális tréning után érdeklődik? Mire készüljön egy ilyen órán?
Hogy ugyanúgy két lábon jön ki, ahogy bement. De már nem marad ugyanaz az ember… Kicsit tudományosabban. A funkcionális tréningbe a mindennapi életből jól ismert mozgásmintákat építjük be, ugyanis az a célunk, hogy a hétköznapok kihívásaira adjunk választ. Nincs két egyforma vendég: mindegyiknek másra van szüksége, és egy óra felépítése, intenzitása az ő speciális igényeire lesz szabva. Hozzásegítünk valakit a céljai eléréséhez – a létező legnehezebb pályán: ahol önmagunkat kell legyőznünk ahhoz, hogy hozzáférhessünk a valamennyiünkben ott rejtőző erőhöz, amit a test táplál, de a – mondjuk így – lélek mozgat. Mintha újjászülettem volna, mondják ilyenkor sokszor a vendégek, és tulajdonképpen tényleg. Az IWI funkcionális integratív tréner tanfolyamának tanáraként is leginkább erre igyekszem felhívni az instruktor- és személyiedző-hallgatók figyelmét.
Van valamilyen kedvenc mottód, esetleg hitvallásod? Bölcsesség, efféle?
Hat éve, diplomákkal a zsebemben, újra beültem az iskolapadba. Most meg már a jogi szakdolgozatomat írom. Pedig tudtam, hogy a nulláról fogok indulni. De végigcsináltam, és edzőként, tanárként is ezt próbálom szuggerálni mindenkibe: meg fogják tudni csinálni. Aztán holnap meg még jobbak leszünk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez