Gondolatok a megcsalásról
Hiszek a szerelemben és hiszek a tiszta érzelmekben is. Ugyanakkor az élet nagy játékos és voltaképpen az emberek nagy része becsapja önmagát, vagy a másikat.
A megcsalás egy nehezen emészthető dolog. Ezen semmilyen tény nem változtat. Ahol félrelépés van, ott probléma gyökeredzik. Nincs kivétel, bármennyire is szeretnénk időnként egy-egy botlásunk után azt mondani, hogy „Köztünk tökéletes minden, csak véletlenül elbotlottam, és beleestem valakinek az ágyába”.
Azt mondják, ha szeretjük a másikat, akkor meg kell tudni bocsájtani. Igen, valóban hiszen a megbocsájtás az egy nagyon fontos dolog ahhoz, hogy az ember tovább tudjon lépni. De ezzel együtt el kell fogadni a tényt, hogy a kapcsolat nem működik ilyen, vagy olyan okból kifolyólag. Persze nyilván hatványozottan nehéz helyzet ez akkor, ha van gyerek is pláne, hiszen ez esetben gondolnunk kell arra, hogy vajon ő hogyan éli meg a családja felborulását. Azt azonban még ebben az esetben sem szabadna elfelejteni, hogy egy nem működő kapcsolatban felnevelni egy gyereket rosszabb, mint külön utakon, de közös érdekekkel. Sokat hallani, hogy alapjaiban véve az ember nem a monogámiára lett kitalálva. Igen, mindannyiunkban ott a kisördög, hogy elkalandozzunk gondolatban. De a különbség a gondolat és a tett között óriási. Van az a típusú ember, aki a félmegoldást választja, aki csak ismerkedik, esetleg egy könnyed flört, ne adj Isten egy csók titokban a párom mellett. De ez is pontosan ugyan annyira jelzi a bajt, mintha valaki mással bújnánk ágyba. Hazudni magunknak és másoknak - ez lenne a megoldás? Ugyan! Nézzünk jobban magunkba és nem kell túl mélyre ásnunk ahhoz, hogy rájöjjünk hol a hiba. Ha valaki más mellett keressük a testi örömöket, az pontos tükre annak, hogy valami nagyon nem működik jól az érzelmi életünkben. A testi vágy ilyen esetben szorosan kapcsolódik az érzelmi dolgok hiányához. Persze, könnyebb menekülni, vagy homokba dugni a fejünket, de hosszú távon ezzel magunknak ártunk a legtöbbet, és annak is, aki talán még most is fontos nekünk legbelül. Még ha már nem is úgy, mint egy szerelem. De emberileg mindenképpen.
Aki ismeri mind a két oldalt, milyen megcsalni és azt is, hogy milyen megcsalva lenni, az pontosan tudja, hogy ez egy kapcsolat lassú és fájdalmas halálát jelenti, még akkor is, ha sikeresen el tudjuk titkolni a másik elől. Az igazság az, hogy van és mindenkinek lesz egy olyan személy az életében, aki mellett nem fog másra vágyni. Aki nem csak a testi-lelki jó barátja lesz, hanem a végzete. Aki meg tudja adni minden szempontból a kielégülést, rövid és hosszú távon egyaránt. Teljesen mindegy, hogy meddig kell várnunk erre a személyre, mert létezik. Nekünk pedig bőven elég annyit tennünk, hogy nyílt lapokkal játszunk. Nem másért, legfőképp saját magunkért.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez