Gondolatok Agatha Seymour-tól - június 26.
Vannak ismerőseim akik mióta ismerem őket boldogtalanok. Sokáig nem értettem a viselkedésüket. Aztán egy-egy hosszas beszélgetés alkalmával rájöttem, hogy azért nem boldogok, mert nem akarnak azok lenni. Nem érdekli őket semmi, nincs motivációjuk, lelkesedésnek a nyomát sem láttam rajtuk soha. Azt hiszem mindegyiküknek le kellene küzdeni valamilyen belső akadályt ahhoz, hogy boldog lehessen, úgymint: önsajnálat, irigység, bűntudat stb… Ezt pedig nem teszi meg senki helyettük!
Kedd
Vannak ismerőseim akik mióta ismerem őket boldogtalanok. Sokáig nem értettem a viselkedésüket. Aztán egy-egy hosszas beszélgetés alkalmával rájöttem, hogy azért nem boldogok, mert nem akarnak azok lenni. Nem érdekli őket semmi, nincs motivációjuk, lelkesedésnek a nyomát sem láttam rajtuk soha. Azt hiszem mindegyiküknek le kellene küzdeni valamilyen belső akadályt ahhoz, hogy boldog lehessen, úgymint: önsajnálat, irigység, bűntudat stb… Ezt pedig nem teszi meg senki helyettük!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez