Gondolatok Agatha Seymour-tól - XVIII. / Szerda
Az ember gyakran érzi úgy, hogy túl öreg már bizonyos dolgokhoz, hogy itt a következő generáció, aki majd megváltja a világot, hogy nem érdemes belevágni új projektekbe, hogy az élet folyamatosan egyre kevesebbet tartogat számára. Mikor az én fejemben ilyesmi fordul meg, rögtön az jut eszembe, hogy tíz-húsz év múlva nagy valószínűséggel úgy fogom látni a múltat, hogy lehetőségeim száma végtelen volt, hogy bármit megtehettem volna, hogy semmihez sem volt késő és hogy bár tíz-húsz évvel fiatalabb lennék. Ezért aztán igyekszem ennek megfelelően mindent megtenni a jelenben, ami csak az erőmből kitelik.
Szerda
Az ember gyakran érzi úgy, hogy túl öreg már bizonyos dolgokhoz, hogy itt a következő generáció, aki majd megváltja a világot, hogy nem érdemes belevágni új projektekbe, hogy az élet folyamatosan egyre kevesebbet tartogat számára. Mikor az én fejemben ilyesmi fordul meg, rögtön az jut eszembe, hogy tíz-húsz év múlva nagy valószínűséggel úgy fogom látni a múltat, hogy lehetőségeim száma végtelen volt, hogy bármit megtehettem volna, hogy semmihez sem volt késő és hogy bár tíz-húsz évvel fiatalabb lennék. Ezért aztán igyekszem ennek megfelelően mindent megtenni a jelenben, ami csak az erőmből kitelik.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez