Fogadj be egy diófát!
Gyermekkorom egy diófa árnyékában telt, az ágaira szerelte apám a hintát, a tövében homokozó és babakonyha működött.
Termése nagymamám gondoskodása révén hol sütemény, hol diólekvár, hol pedig arany gyűrű formájában kelt új életre. Ez utóbbi úgy történt, hogy az ügyes falusi nagyi eladta a sok-sok kiló tisztított dióbélt, és huszadik szülinapomra egy gyűrűt vett belőle nekem. Ma is itt van az ujjamon. Így aztán senki nem mondhatja, hogy nem érdemes befogadni a diófát. Ha valaki, akkor én csak tudom.
A diófa szép. A hagyomány szerint ültetni kell akkor is, amikor egy csecsemő megszületik. A diófa levele is szép, a termése pedig leginkább az emberi agyra emlékeztet. Mindezek mellett ezernyi hasznos módon alkalmazható, óvja egészségünket is. Orvosi kutatások szerint hatékony a koleszterin szint szabályozására, pozitívan befolyásolja a keringést, erősíti a szívet. A maréknyi dióbél orvosságnak minősülhet: olyan vitamin, ásványi anyag és telítetlen zsírsav bombát juttatsz vele a szervezetedbe, amivel a tabletták nem tudják felvenni a versenyt. És ha nassolsz belőle, a lélek gondjait is kipipálhatod.
A dió őre még a bőrünknek. Ez a csemege a benne lévő A-vitamin révén megakadályozza a bőr öregedését, de segít megtartani a nedvességét, ezzel pedig a ráncosodást védi ki. Mivel mézzel együtt is fogyaszthatod, egyszerre lehetsz hatással az immunrendszerre, és a belső elválasztású mirigyekre is.
A dióolaj értékes kincs, egykoron napozószerként terjedt el, de mostanában gyakorlatilag alig lehet már kapni. Bio-piacokon vagy gyógyszertárakban érdemes keresgélni. Mire jó? A dióolaj önmagában is hamar beszívódik a bőrbe, kellemes illata van, és nem csak selymesíti azt, hanem a benne lévő kollagénnek köszönhetően fiatalítja is. Kiváló eredménye lehet a narancsbőrre. A dió leveléből készült főzet pedig a bőrpírre lehet jó hatással, lemosóként jó a pattanásokra, ülőfürdőként az aranyérre. Aki pedig természetesen szeretné kissé sötétebbé tenni a hajszínét, az mézes-diós ápolót készíthet belőle. Ha hiszed, ha nem, már az 1800-as évek magyar szépségápolási leírásaiban is találni utalást a diófestékre. Az Olly házi könyvetske szerzője, Néma Mester szerint a zsálya és a zöld dióhéj főzete sötétíti a hajat. Ahol a legelterjettebb a használata az Horvátország, ezzel mossák, festik, sőt ezzel erősítik a hajat.
A dió szépségéről szól ez a Le Renard idézet, de talán többről is: „Az élet olyan, akár a dió. Az embernek fel kell törnie a kemény héjat, hogy a finom húshoz jusson. Erőszakkal. És közben az is megeshet, hogy a csonthéj megsebzi az ember kezét.” Vagyis, ahogy az elején írtam, azt a diófát mégiscsak érdemes befogadni, mert az is maga az ÉLET.
Sampon recept
Főzz 10 dg szárított zöld diót 1 g timsóval. A leszűrt főzetet használd hajmosásra.
Erősítő főzet
Tíz kanál darált dióbelet tegyél egy liter 96 %-os alkoholba. Jól zárd le, és két hétig tartsd meleg helyen, majd szűrd le. A hajat minden este ezzel az alkohollal dörzsöld be, majd hagyd megszáradni.
Vitaminok a dióban: A-vitamin, tiamin (B1-vitamin), riboflavin (B2-vitamin), niacin (B5-vitamin), C-vitamin
Ásványi anyagok: foszfor, kalcium, kálium, vas
A dióbél fehérjéinek összetétele: Az esszenciális aminosavak közül a dióbél mind a nyolcat tartalmazza, szinte az emberi szükséglet szerinti mennyiségben. Leucinból, izoleucinból, treoninból és valinból a napi minimum-szükségletet 100 g dióbél kielégíti. Lizinből, triptofánból, fenilalaninból pedig a napi szükséglet felét. Egyedül metionin miatt kell mást is enni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez