Fóbiák tünetei, és kezelése
Mindenki fél valamitől. Ez normális, hiszen velünk született természetes dolog, a veszélyhelyzetek elkerülését segíti elő. A fóbia viszont beteges félelem, rettegés természetes, hétköznapi dolgoktól, nem sok köze van a valós helyzetekhez.
A "fóbia" szó a görög "phobos"-ból ered, aminek a jelentése félelem, pánik, elfutás valami elől. Gyakran előfordul, hogy a pánikbetegség, a fóbia miatt jön elő. Minden fóbia fokozatosan alakul ki. Fóbia esetén a félelmünket kivetítjük valami konkrétumra. Sajnos, aki ebben szenved, tisztában van vele, hogy a félelme irreális, de nem tud mit tenni ez ellen a rossz érzés ellen. A pszichológia nyelvén szólva a fóbia a múltból eredő félelmek, és megoldatlan problémák (negatív események és élmények) következménye.
A fóbia tünetei:
- szédülés
- szapora szívverés
- erős izzadás és hányinger
- nyomott kedélyállapot
- alkohol vagy kábítószerek túlzó használata
- légszomj, stb
Három csoportja van a fóbiának:
-Tériszony: fokozott szorongás, olyan nyilvános helyeken, ahonnan nem olyan egyszerű kijutni (például tömött sorban állni).
- Szociális fóbia: félelem, és tudatos elkerülése szinte minden társas szituációknak (például csoportosulások, nagy tömeg)
-Specifikus fóbia: az értelmetlen, és túlzott félelem, szorongás valamilyen konkrét tárgy, vagy élőlény, esetleg helyzet ellen irányul.
A legtöbb ember sajnos kineveti a másikat, és nem hisz neki, amikor elmeséli, hogy bizony neki valószínű van egy, egyfajta fóbiája. Komolyan kell venni az ilyet, mert sosem tudhatjuk mennyire súlyos a helyzet.
Elmesélem nektek röviden a saját kis történetemet, amire sajnos, természetesen mindenkinek a válasza az volt: előfordul, mindenkivel megesik…
„Kb.olyan 18-19 éves lehetettem, amikor először éreztem, hogy nem bírom a tömeget, és a túlzott bezártságot. Busszal utaztam minden reggel az iskolába 1 órát. Nagyon sokan voltak minden reggel a buszon. Szerencsére, amikor felszálltam, legtöbbször végig ültem az utat, viszont amikor le kellett szállni, azt már nem szerettem. Emlékszem, aznap reggel is rengeteg iskolás, nyugdíjas utazott a buszon, már készülődtem, hogy a következő megállóban leszállok, megpróbáltam felállni, és az ajtóhoz menni, hogy egyszerűbb legyen a leszállás, de abban a pillanatban, amint felálltam, és a nagy tömeg miatt mozdulni sem bírtam, a busz meg csak állt, levegő nem volt, én meg egyre csak azt éreztem, hogy elsötétül minden, megnyílik alattam a föld, zsibbadnak a végtagjaim, nem kapok levegőt, hányingerem van, már-már fulladok, és csak az járt a fejemben, ha nem szállok le most hamarabb, akkor biztos, hogy elfogok ájulni. Végül nagy nehezen sikerült leszállnom eggyel hamarabb, de le kellett ülnöm pár percre a buszmegállóban a padra. Tényleg nem tartott 5 percnél tovább, mert amint levegőt kaptam, és nem éreztem úgy, hogy a tömeg összenyom, és megfulladok, jobban is lettem…
Ezzel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmeteket, hogy legyetek résen, vigyázzatok magatokra, és a szeretteitekre, mert soha nem tudhatjátok, kinek, mikor van szüksége segítségre.
Szerencsére számtalan terápiás kezelés létezik az alaptalan, és túlzott mértékű félelem-rettegés csökkentésére vagy megszüntetésére. Az egyik leggyakrabban használt módszer, hogy szembesítik a beteget a félelmével. Egy idő után a páciens önbizalma megerősödik, a félelme pedig csökken. Emellett gyakoriak a pszichológiai foglalkozások, beszélgetések. A jó hír pedig, hogy a megfelelő kezeléssel az emberek 90%-ánál javulás vagy teljes gyógyulás érhető el.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez