Fitnessnapló II.
Németh Dorottya fitness-világbajnok tanítványainak csodás átalakulásáról készült összeállításunk második fejezetét olvashatjátok magazinunkban. Szó esik benne egészségről, kitartásról, és önmegtartóztatásról, no meg a szépségről is.
Két és fél éve ismertem meg Dórit és ezt a sportot. Ez a tavaszi volt a harmadik verseny szezonom. Mind három szezont egészen máshogy éltem meg. Az első inkább csak ismerekedés volt ezzel a sporttal és ezzel az életformával. Azok a pozitív élmények, amiket akkor szereztem segítettek abban, hogy tovább folytassam és már akkor komoly célokat tűztem ki magam elé. Úgy gondolom, hogy az idei szezon és felkészülésez volt az, ami alatt a legtöbbet tanultam és amibe a legtöbb energiát fektettem eddig, az edzésektől kezdve a diétán keresztül az időm beosztásáig. El kellett jutnom addig a pontig, hogy megértsem, ezt a sportot nem lehet fél gőzzel csinálni. Ez teljes embert kíván! Tudatosan kell táplálkozni, edzeni, mert a felkészülés nem csak abból áll, hogy lemegyek a terembe és edzek egyet, hanem a nap minden órájában tart és egy pillanatra sem szabad megingani. Amikor nekifogtam a felkészülésnek, tudtam hogy először lelkileg kell megerősödnöm, mert a verseny diéta alatt nagyon hamar kibukik, ha az ember nincs rendben lelkileg.
Olyan embereket ismertem meg ez alatt a pár hónap alatt, akik megmutatták milyen is egy igazi csapat és azt a lelki támogatást, amit a versenyen kaptam tőlük, sosem fogom elfelejteni. A felkészülés alatti edzéseket és diétát mindenkinek saját magának kell lelkiismeretesen végig csinálni, azt senki nem fogja megtenni helyette és hiába van ott rajta kívül még 10 ember, ha ő nem akarja nem fog sikerülni. De az, amikor egy csapatként támogatjuk egymást az edzéseken és a versenyen lelkileg az nagyon sokat jelent. Az edzésekben annyi változott, hogy sokkal tudatosabban álltam neki, és azokra a részekre összpontosítottam, amiben tudtam, hogy még gyenge vagyok és azt próbáltam meg csiszolgatni. Nekem nagyon fontos volt, hogy lássam a változást, az előző versenyekhez képest és ez úgy érzem sikerült. Nagyon sokat kell még fejlődnöm, ahhoz hogy azt mondjam meg vagyok elégedve magammal, de a lényeg, hogy magamhoz képest mindig egyre jobb és jobb formát tudjak mutatni.
Az edzőnk megtanított minket egy nagyon fontos dologra, hogy nem a kupa és az érem az, ami fontos, hanem az oda vezető út, amit megteszünk. De mégis, az idei Magyar Bajnokságon megszerzett első helyezés óriási erőt adott a folytatáshoz, ami számomra mindössze annyit jelent, hogy igen is van értelme küzdeni, mert a kemény munka, ha hosszú idő után is, de végül meghozza a gyümölcsét.
Potornai Petra
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez