Férfiszempont: Ne csak az ágyban szeress tövig!
Minden királynak lehet királynője, és minden királynőnek lehet királya, de csak akkor, ha valóban megérdemli. Kevés nő van olyan jó állapotban, hogy megengedő legyen a férfienergiával, hogy a szó szép és nemes értelmében véve tudjon odaadó és alázatos lenni.
Sokan talán azt gondolják, hogy ettől kevesebbek lesznek, miközben sokkal többek. Persze egy igazi nő csak akkor adhatja át magát teljesen a férfinak, ha az kiérdemelte a maximális bizalmát, és a nőnek van egy kétséget kizáró megérzése, hogy a férfi tökéletesen tudja, mit csinál, és mindenekfelett vigyáz rá. Ha ezek ellenére is megteszi, akkor nem királynő, hanem egy vakmerő bolond. A királyról pedig lehull a lepel, kiderül, hogy nem is király, hanem csak egy bohóc királyjelmezben. És itt van a második nagy bökkenő, ugyanis kevés férfi van olyan jó állapotban, hogy a nő által megkapott bizalommal és hatalommal éljen, de ne visszaéljen, megtartó és felemelő legyen, de ne elnyomó.
Ahhoz azonban, hogy egy tökéletes testi, és egyben lelki kapcsolat létrejöhessen, először is őszintén, minden visszatartást és konvencionális prüdériát nélkülözve kell kitennünk minden vágyunkat az asztalra. Ebben a gátlások és az elutasítástól való félelem nem segít, sőt a könnyebbnek ígérkező plátói útra terelnek minket. A plátói szerelem is néma és távoli, és csupán az elmében teljesedik ki, testileg sohasem teljesül be. Nincs fizikai érintés, nincs érzéki ölelés, nincs aktus, csupán a fantáziánkban.
A plátói szerelem egyszerre csodálatos, fájdalmas, és biztonságos is egyben, hiszen nem kell vállalnunk a kinyilvánított érzelmeink következményeit. Nem kell attól tartani, hogy a szerelmünk elutasít, hiszen mit sem sejt a felé irányuló érzésekről. Attól sem kell félni, hogy valóságossá válik a mondás, miszerint „Soha ne ismerd meg közelről a bálványaidat", mert a végén megismered a hibáit is, és esetleg kiábrándulsz belőle. A fantáziánkban természetesen mindig úgy viselkedik, ahogyan mi szeretnénk, na de mi van a valósággal? Ott lehet, hogy csalódást okozna, már csak azért is, mert képzeletben már annyi mindennel ruháztuk fel, hogy a valóságban száz ember képességeit összegyúrva is kevés eséllyel indulna az illető.
Másfelől viszont a plátói szerelem mérhetetlenül fájdalmas, mivel tudjuk, hogy a beteljesülés lehetetlen. Lehetetlen, mert lehetetlenné tesszük, esélyt sem hagyva a beteljesülésre. Vegyél inkább egy nagy levegőt, és cselekedj! Lehet, hogy határozott nem lesz a bizonytalan igenből, elmarad a királyi nász, és köddé válik az érzékien vad éjszakának még gondolata is, de egy dologban bizonyossággal megnyugodhatsz: nem csak agyban szeretted tövig.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez