Férfiszempont: A tükör
Nézz bele abba az átkozott tükörbe és mondd meg ki vagy! Bájos, gyönyörű hölgy, vagy jóképű ifjú? Rút leány, netán felettébb ronda, férfiú? Mit számít? Nem akarom, hogy meredten és bambán bámuld magad! Ez így mit sem ér.
Nem akarom, hogy a bőrödet, a hajadat, vagy a tested kémleld. Éppen elég lájkot kapsz rájuk közösségi portálokon, vagy éppen azt bánod, hogy nem kapsz rá elég lájkot. Nem... most nem számít, milyen köntöst viselsz a földi léted alatt. Nézz a hús mögé és most mondd meg, ki vagy Te? Honnan jöttél? Hová tartasz? Mi a célod?
No, várjunk csak... így már nem is mersz belenézni a tükörbe. Ugye félsz szembenézni önmagaddal? A tükör az egyetlen, amit soha nem tudsz becsapni. A tükör kurvára őszinte tud lenni. De mit számít? Tedd meg, nézz bele és ereszd el a múltad! Azt hiszed, számít, amit eddig tettél, vagy gondoltál magadról? Amit mostanra műveltél magaddal és magad köré, az a múltbéli gondolataid eredménye. Ereszd hát el, mert így, csakis önmagad marcangolod szüntelen.
Meddig gyártod még a kifogásaidat, melyekkel a cselekvéseidet odázod el, mondjuk holnapra? Micsoda szó...”holnap”. Bármikor mondhatod, hogy “holnap” így aztán soha nem érkezik el, az a bizonyos nap. A kifogás rohadt alattomos dolog. Megkönnyebbülsz a létezésétől, s több méter magas kerítést építesz általa a féltve őrzött komfortzónád köré, hogy úgy érezd, valóban nem tudsz kiszabadulni. Ugyan ki az, aki lerombolhatná? Nem kell megmondanom a választ ugye?
Érzed, ahogy a szörnyű kínok felemésztik a lelked? Mondd csak, merre mutatkoznak fájdalmak tested templomában? Tudod mi ez a fájdalom? A lelked próbál üzenni Neked. Üzen, hogy változtass! Tedd hát meg! Bárki lehetsz, bármit elérhetsz, csak döntsd el végre, hogy maradsz-e egy gyáva, szerencsétlen, mihaszna, akit a félelme hátráltat minden valamirevaló cselekedetétől, vagy elkezded tisztelni és becsülni a testedben megbúvó lényed?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez