Fejlesztő foglalkozások 7-13 hónapos korban
Nem is gondolnánk, hogy mennyire fontos a baba első életévében a fejlődés minden egyes lépcsőfoka és azok sorrendje. Ma már többféle foglalkozáson (babamasszázs, babaúszás, babatorna, vezetett korai mozgásfejlesztő óra) megismerheti minden szülő azokat a mozgásgyakorlatokat és masszázsfogásokat, amiket akár minden nap gyakorolhatnak a babájukkal, hogy az egészségesen fejlődhessen. A vezetett korai mozgásfejlesztő foglalkozások segítik a gyermekek mozgás-, érzékszervi- és értelmi fejlődését.
Előző cikkünkben már olvashattátok, hogy a csecsemő első hat hónapjában is rengeteget tehetünk a gyermek fejlődése érdekében. A fejlesztéseknél azonban mindig figyelembe kell venni a baba aktuális fejlettségi szintjét és a természetes fejlődésmenetnek megfelelően kell kiválasztani a gyakorlatokat. Most a csecsemők fejlődési szakaszának hetedik hónapjától folytatjuk a fejlesztő gyakorlatok bemutatását.
6-7. hónapos korban: Hátról hasra fordul és vissza, kúszás indul. Egyik kezéből a tárgyat a másikba átteszi.
Fejlesztés: 1. Úszás foglalkozáson: rengeteg különböző formájú tárgyakkal ismerkedhetnek meg a gyerekek, melyek mozognak a víz felszínén, így egyszerre tudjuk fejleszteni formák érzékelését, az értenyúlást és a megfogást is. Olyan gyakorlatokat végzünk, amelyben a baba hason fekve majd háton fekve úszik, ezzel is segítve a kúszás elősegítését. 2. Otthon: a kúszás és mászás normális fejlődéséhez nem túl puha talajt és játékokat kell biztosítani. Ezek a helyváltoztató mozgások beletartoznak a nagy mozgások fejlődési sorába és a későbbi személyiségfejlődés szempontjából igen fontosak. Ha a baba megszokta, ekkor még mindig lehet a babamasszázst alkalmazni, valamint a tornáztatást esti fürdés előtt vagy után.
7-8. hónapos korban: Négykézlábra áll, ebben a helyzetben hintázik. Kúszva a lakásban hosszabb távot megtesz.
Fejlesztés: Úszásfoglalkozáson: szörfdeszkán, úszólapra fektetve a babát, a szülő vagy az oktató segítségével kezét, lábát mozgatva halad előre.
7-10. hónap között: megfigyelhető, hogy felénk nyújtja a tárgyat a csecsemő anélkül, hogy elengedné. Később egyik kezéből a másikba teszi át. Ebben a korban már kapaszkodva állnak.
Fejlesztés: Úszásfoglalkozáson illetve otthon is egyaránt végezhető, a különböző tárgyak karikába vagy tárolóba ki és bepakolás, miközben a tárgyak színét és formáját tanítjuk gyermekünknek. Tudni kell, hogy az önálló helyváltoztató mozgás meghatározott lépcsőfokon át fejlődik, amelyben igen fontosak a környezet elemei is. A helyváltoztatás legkorábbi formája nyolc hónapos kor körül a kúszás. Ezt követi 9-12 hónapos kor körül a mászás. Majd ezt követi a csecsemő legfejlettebb mozgása a járás. A kúszást és a mászást követi a fejlődési sorban a felállás, amelyhez megfelelő felkapaszkodási lehetőség kell. Szükséges tehát a járóka vagy olyan bútordarab, amely elég szilárd és stabil. A járóka praktikus dolog, hiszen biztonságos és a baba számára átlátható játszóterületet ad, amikor azonban már megkezdődik a kúszás-mászás időszaka, egyre inkább szüksége lesz a kicsinek akkora térre, ahol korlátok nélkül mozoghat, ezért fontos, hogy napi több alkalommal szabadon mozoghasson a szobában. Ezért hol nagyobb szabad területre, hol több felkapaszkodási lehetőségre van szükség. Célszerű tehát a játékteret, annak nagyságát és berendezését változtatni.
12. hónap körül: ekkor jut el a gyermek a szándékos elengedés lépcsőfokára, és nagy ügyességre tesz szert ebben. A gyermek előbb rakosgatja a tárgyakat, majd pedig eldobja, ezt követi a fejlődési sorban az egykezes ütés. A gyermek tapasztalási körét azonban a helyváltoztató mozgások bővítik tovább. A járás a mozgásos megismerés óriási kibővülését eredményezi, ezért a csecsemő motoros fejlődésének legnagyobb eredménye. Elsajátításához az egyenes tartás kialakulásán keresztül vezet az út. A gyermek fokozatosan tanulja meg legelőször a fej, aztán a felsőtest, majd pedig a felső végtag mozgásának szabályozását.
Fejlesztés: A mozgásképessége az első év végére sokat javul, új távlatok nyílnak meg előtte. Képes hosszabb ideig megfigyelni azt, ami érdekli. Ez remek időszak az új fogalmak megtanítására, mely ilyenkor mélyről fakadó tudásvágy hajtja a kicsit. A legtöbb baba már rájön, hogyan kell kapaszkodó nélkül felállni és az ügyesebbek már el is indulhatnak egyedül, de a babák többségénél ez csak 12 hónapos kor között következik be. A kicsik előszeretettel kapaszkodnak valami tologatható játékba (pl. kis bevásárlókocsi, műanyag kerti szék, babakocsi) és így sétálnak.
13. hónaposan: A csecsemők általában ekkorra jutnak el oda, hogy megteszik első önálló lépteiket. A baba léptei picik és bizonytalanok, a kezével próbálja tartani az egyensúlyát. Az új mozgásformával járó élmények olyan nagy hatással vannak rá, hogy legszívesebben egész nap ezt gyakorolná, hirtelen nincs kedve enni, nem játszik a játékaival, egész nap csak menne.
Fejlesztés: A 12-13 hónapos korban már a gyermek egyre nagyobb önállóságára építhetünk, illetve épp az önállóságra való törekvésüket segíthetjük azzal, ha megtanítjuk őket biztonságosan közlekedni például az uszodában, kapaszkodni anyu/ apu nyakába, korlátba, lépcsőbe, medence szélébe, majd bizonytalanabb tárgyakba is, mint például úszólap, szörfdeszka, kukac. Ilyenkor otthonról indulva vagy épp haza érkezve már a lépcsőzést, korlátba vagy anyába/apába kapaszkodva is szívesen űzik a gyerkőcök.
Megfelelő időben, sorrendben, minőségben és elegendő mennyiségben kell gyakorolnia a csecsemőkorban az alapvető mozgásmintákat, a fejemeléstől kiindulva a gurulást, a kúszást, a mászást, a felülést egészen a járásig. Az akár mindennap végzett korai mozgásfejlesztés a leghatékonyabb módja annak, hogy a csecsemő mozgásfejlődése megfelelően haladjon. Azonban, ha valamelyik mozgásforma kimarad, vagy nem indul időben, ne gondoljuk azt, hogy majd kinövi. Ilyenkor érdemes segítséget kérni. Minél hamarabb felfedeznek és kezelnek egy (esetleg akkor még csak kisebb) rendellenességet, annál nagyobb eséllyel és hatékonysággal gyógyítható. Dévény Anna dolgozta ki azt a módszert, ami csecsemő és kisgyermek korban képes az izomtónus eloszlási zavarok gyógyítására és a mozgásfejlődés beindítására. A szülők a korai mozgásfejlesztés során képesek lesznek a baba veleszületett mozgásszeretetét megőrizni és tovább erősíteni, valamint biztosak lehetnek abban, hogy elősegítik gyermekük egészségének megőrzését, későbbiekben pedig megszerettetni gyermekükkel a mozgást, a mozgásos játékokat és a sportokat.
Török Petra - testnevelő edző, babamasszázs oktató
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez