Ez a legerősebb kötelék minden szeretetkapcsolatban
Őszinteség nélkül nem építhető bizalom. Ahol nincs őszinteség, ott a legfontosabb, legértékesebb emberi kapcsolatok vesznek a semmibe. A megtévesztéssel, hazugsággal, csalással, elkendőzéssel minden kapcsolat megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik.
Őszinteség nélkül nem építhető bizalom. Ahol nincs őszinteség, ott a legfontosabb, legértékesebb emberi kapcsolatok vesznek a semmibe. A megtévesztéssel, hazugsággal, csalással, elkendőzéssel minden kapcsolat megreked, nem fejlődik, a bizalom sérül, majd teljesen eltörik. És ha egyszer eltörik, olykor szinte lehetetlen restaurálni.
Egy, őszinteségen alapuló kapcsolatban lehetünk erősek, de időnként nyugodtan kimutathatjuk gyengeségünket, bizonytalanságunkat, tudva, hogy a másiktól feltétlen érzelmi támogatásra számíthatunk. Az őszinteség azt jelenti, hogy a párkapcsolatunkban is van bátorságunk vállalni hibáinkat, félelmeinket, zavaró gondolatainkat, önmagunkat. Tiszteletben tartjuk a másik kéréseit, tekintettel vagyunk egymás igényeire, képesek vagyunk megnyílni, legmélyebb vívódásainkat egymással megosztani. A bizalom az az érzés, amikor tudom, hogy a másik ember megkérdőjelezhetetlenül és megingathatatlanul jó ember, és minden cselekedete a közös boldogulásunkat, jóllétünket építi. Nem csupán a társam, barátom és szerelmem, hanem minden szerettem és jóakaróm egy személyben. Benne bízhatok, mert tudom, hogy nem veszi el a női díszeimet, sem hitet, sem méltóságot, sem önbecsülést. Inkább szépséggel, kisugárzással, ragyogással tölti meg az életemet.
A bizalom a legerősebb kötelék minden szeretetkapcsolatban. Az az érzés, hogy megtaláltuk a helyet, ahol biztonságban vagyunk, és a személyt, akire rábízhatjuk magunkat. Akkor tudunk valamibe beleereszkedni igazán érzelmileg, ha azt érezzük, hogy a másik fél biztonsággal megtart minket, így leszünk képesek bízni benne annyira, hogy behunyt szemmel is belezuhanunk a karjaiba. Az intimitás pedig a bizalom folyománya, azt jelenti, hogy átengedem a társamat a bizalmatlanságom rétegjein, egészen közel engedem, hogy megismerje és megtanulja a sebezhető énemet. Az intimitás a fizikai közelségen túl mély, bensőséges érzelmi kapcsolódás, bizalom és meghittség.
A bizalom az az érzés, amikor tudom, hogy a másik ember megkérdőjelezhetetlenül és megingathatatlanul jó ember, és minden cselekedete a közös boldogulásunkat, jóllétünket építi.
Amikor a bizalom hiányzik, vagy eltörik, ott zaklatott napok jönnek, feszült, idegesítő csendek. A kapcsolat teher lesz, hatalmi harc, csatamező, belülről feszítő, kimondatlan szitokszavak, éles felszólító mondatok, számonkérések, folytonos ellenőrzés, leskelődés, aztán ideges sóhaj, vánszorgó órák, és kényszeredett mosoly. Ebben a mérgező folyamatban sem a féltékeny fél, sem a kontrollált másik nem érzi jól magát. Bárki csak a legnagyobb bizalom állapotában tud befogadó és önátadó lenni. A bizalom megadása nélkül nem lehet senkit „jól átölelni”, nem lehet vele harmonikus „élettáncot” kezdeni. Átadni és megadni magunkat – csak így tudunk megtanulni bízni és kötődni egymáshoz biztonsággal.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez