Engedj teret az újnak - Vízkereszt napja
Vízkereszt napja az egyik legősibb keresztény ünnepek egyike. Sokan úgy tartják innentől számít igazán az újév. Ilyenkor zárul le az előző év energiája.
Az epifánia a görög epiphaneia szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés”, és a szó az Ószövetségben és az Újszövetségben is több esetben feltűnik, amikor isteni megjelenés vagy kinyilvánítás történik. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenése, vagy Urunk megjelenése.
A napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodáját, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.
Január 6. Vízkereszthez kötődő időjóslás szerint:
Ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik.
Ha nincs ezen a napon csapadék: zivataros lesz a nyár.
Ha ilyenkor fagy, hosszú lesz a tél.
Ha eső esik: csapadékos lesz a tavasz is.
Ha fúj a szél: jó termőidő, szerencsés év jön.
Azonban számos népi hagyomány is köthető Vízkereszt napjához. Lássuk, hogy melyek ezek:
A háromkirály-járás, amikor a bibliai háromkirályokat - Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt - megszemélyesítők házról házra mentek, énekeltek és köszöntötték a háziakat.
Ilyenkor került sor a házszentelésre is. A házra felírták a háromkirályok nevének kezdőbetűit és az aktuális évszámot, ezzel kívánták megvédeni a portát és lakóit minden rossztól.
Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek is. Ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez