Első nap a TWOOrkálóban
Ez az én profilom, semmi hazugság, bevallott kor, 2 hetes profilkép, meg néhány kicsit korábbi, de felismerhető változat. Népszerűségem igen magas – gondolom, ahogy telik majd az idő, úgy csökken, hiszen nem hatok már az újdonság erejével sem a vadászoknak, sem az ittlakóknak.
121-en néztek meg, ebből 57-nek tetszettem, nekem 1 tetszett, de azt is benéztem – ez azonnal kiderült, amikor megpróbáltunk kommunikálni. 13-an kedvencnek jelöltek, őket persze nem láthatom, hiszen nem vagyok előfizető. És ekkor csevegési felkérés érkezik egy kopasz, szemüveges, szakállas, adminisztratív típusú úrtól:
- Szia
- Szia
- Ha beallitod a profilomon h tetszem neked, tudunk beszelni, egyebkent twoo 24 oran at tiltja...
- Ezt nem értem... Mindegy, beállítom.
- Ugyes vagy. Mindenben?
- Azt mondják… bár a labdajátékokban nem.
- Abban en sem, momdjuk. Es a franciazasban?
- Már megbocsáss, de milyen kérdés ez???
- Jol van na… Mivel foglalkozol?
- kommunikációval.
- Akkor itt nem nyerhetek
- Hátrányból indulsz. Kiverte nálam a biztosítékot ez a kérdés.
- pedig nem rossz. Sokat elmond a reakcio az emberrol.
- nincs a helyén, így a reakciót sem értékelheted a megfelelő módon.
- De de
- amikor nyilvánvalóan intellektuális alapon közelíthető meg valaki, akkor ez nem vezet sehová
- Hamar valaszoltal es kulturaltan. Ez eppen az intellektualis szemelyre jellemzo. Mondjuk humor nem volt a valaszodban...
- ismétlem: kiverte a biztosékot a kérdés, ilyenkor nincs humor!
- Ajjaj, hogy fogom en ezt fixalni...
- én nem fixálnám a helyedben, hanem igyekezném feledtetni. Most kilépek mert nem haladok a dolgaimmal. szia
- Pusssz
Azt írja, hogy pusssz! Hát normális? Komolyan… Bár biztos van olyan, aki azt válaszolta volna a kérdésére, hogy úgy szopok, mint senki más, de könyörgöm, a csinovnyik külsejű szinte bácsi, közgazdász diplomával valóban ezt a kérdést teszi fel egy korban egyébként hozzáillő, vadidegen, kulturált nőnek??? Hol élünk? Lépjünk túl, jöjjön a következő. Kicsit ijesztő a kép, “Apa kocsit hajt” SZTK-keretes szemüvegben:
- szia jo estét!szép no vagy! én siket vagyok de kicsit tudok beszélek!neked probléma? káros szenvedélyem nincs.nekem nincs barátnom. milyen kapcsolatot keresel?szeretnék veled beszélni? neked van feszbuk?szives irjál koszi puszi
- (nem válaszoltam, mivel éppen a csinovnyikkal diskuráltam, és valljuk be, annyira nem vonzott a lehetőség. Mert az egy dolog, hogy szegény siket, de amit ír, és ahogy, az is elég véleményes…)
- te vége buntetés ! miért nem irtál és te se oszinte mert bunko vagy! igazám van!
- ne haragudj, de levelezek valakivel és rá figyelek- írtam szeliden.
- nem igazi, mert bunko vagy! sok sikert viszlát
Óriási! Egy élmény ezekkel a férfiakkal beszélgetni! Közben nézegetem a profilokat, ebben a 41-56-os korosztályban igen lepattant a helyzet. Tüdőig felhúzott farmernadrágba betürt pulóverek, nájlonzoknis szandálok, óriás, döglött pontyok a kézben, mint mesés trófeák. Kinyúlt T-shirtök, harcsabajszok, elsárkányosodott frizurák és arcszőrzetek. A “sport” résznél a leggyakoribb válasz az, hogy “Csak a tévében”. Szomorú, hogy ez az átlag. Attól tartok, a jobb tagok számomra láthatatlanok, mivel nincs előfizetésem. Én meg azért vagyok láthatatlan a számukra, mert betöltöttem azt a 46 évet. És akkora a baj, hogy egy jól karbantartott 50-es simán kap egy harmincast. De nincs elvárásom a TWOOrkálóban, ha mégis sikerül valami kicsit viseletes, de minőségi példányra akadni, hát örömmel vállalom. Kimerítettem az ingyenes csevegési keretemet, úgyhogy a folytatás már csak holnap érkezik.
Széki Gabriella
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez