Először, másodszor, harmadszor - az aukciók világa
Az aukciók világa kissé misztikus, zárt közösségnek tűnik a filmvásznon, ahol annyit lát a néző, hogy névtelen emberek megbízottjai hatalmas összegeket kínálnak ékszerekért, műtárgyakért, ereklyékért.
A legelterjettebb árverési forma a mindenki által –akár az internetes portálokról is - jól ismert angol árverés, mely folyamán az árverés vezető a kikiáltási ár megadásával elindítja az aukciót, a vevők egymás ajánlataira reflektálva megadott licitlépcsőkkel felfelé haladva egyre többet és többet ajánlanak az árúért, egészen addig, amíg a végén már csak a nyertes ajánlata marad.
Ahol nagyban játszanak - a legnevesebb aukciós házak
Évek óta a Christie's aukciós házé a legnagyobb éves bevétel, és náluk bonyolítják le a legnagyobb média figyelemmel kísért aukciókat. Természetesen ez nem véletlen, hiszen a Christie’s igen nagy múltra tekint vissza. A Londoni székhelyű aukciós házat 1766-ban alapította James Christie, majd folyamatosan bővült és erősödött az évek során 1973 és 1999 között a tőzsdén is jegyezték a céget, majd 2000-től a francia üzletember François Pinault tulajdonába került. Az aukciósház méretét és üzleti befolyását jól szimbolizálja, hogy jelenleg több mint 1900 főt foglalkoztat, és 85 irodája van világszerte. Híres árveréseinek köszönhetően a Christie’s név mára egyet jelent az aukcióval. Íme néhány neves árverés az elmúlt évekből:
- 1987-ben a Christie’s Royal Albert Hallban rendezett aukcióján kelt el a legdrágábban egy autó, mégpedig egy Bugatti Royale 5,5 millió fontért.
- 2006 májusában rekord összegért – 3,5 millió dollár - talált új gazdára Antonio Stradivari egyik mesterműve a Hammer néven ismert hegedű.
- Szintén Christie’s-nél került kalapács alá az az ikonikussá vált kis fekete ruha, amit Audrey Hepburn viselt az „Álom luxuskivitelben” című filmben. A nyertes licit 467 200 font volt.
A Christie’s fontosnak tartja, hogy megőrizze domináns szerepét a műtárgy eladások terén, de hírneve öregbítéséhez nagyban hozzájárult, hogy olyan neves emberek személyes tárgyait árverezték el, mint Pablo Picasso, Rembrandt, Diana walesi hercegnő, Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh, Napoleon Bonaparte, vagy Marilyn Monroe.
A Christie’s állandó riválisa a szintén londoni székhelyű Sotheby’s aukciós ház. Igen sok a hasonlóság a két rivális között, a Sotheby’s is a műtárgyakat helyezi előtérbe, az aukció szervezések során. Náluk cserélt eddig legdrágábban gazdát festmény, igaz nem aukció keretein belül, hanem közvetített magáneladás során. A festmény meglepő módon nem egy Picasso, - aki sokáig rekorder volt az árveréseken - hanem a No.5 Jackson Pallocktól az ára 140 millió dollár volt.
- Alberto Giacometti életnagyságú bronz szobra is a Sotheby’s árverésén kelt el meglepően kevés idő alatt (mindössze 8 perc) és rekord áron 65 millió fontért.
- 2007-ben George Marciano a GUESS márka társalapítója a Sotheby’s genfi ékszerárverésén vett meg egy 84,37 karátos fehérgyémántot, 16,21 millió dollárért, amit később Chloe-gyémántnak nevezett el a lánya után.
- Tavalyi évben Jane Austen be nem fejezett regénye a „The Watsons” kéziratáért közel 1 millió fontot fizettek.
A műtárgyak, ékszerek, híres ruhadarabok, neves zenészek hangszerei, híres emberek személyes tárgyai, fényképek, képregények, bútorok, és használati tárgyak képezik az árverése bocsátott tételek zömét, ám néha bele lehet botlani meglepő tárgyakba, ereklyébe. Ilyen például Winston Churchill arany műfogsora, amely tavaly16 000 fontért kelt el, vagy említhetnénk Justin Bieber hajtincsét, amely egy jótékonysági árverés keretein belül tett boldoggá egy gyűjtőt potom 40 000 dollárért. Ez és a hasonló mosolyogtató kivételek bizonyítják, hogy az aukciók merevnek látatott világa is lehet esendő.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez