Elnyomás és sérelmek - Élet a mérgező szülők árnyékában
Olyan sokat szoktunk arról beszélni manapság, hogy milyen hatással van ránk, ha egy mérgező kapcsolatban ragadunk, azonban arról már sokkal kevesebbszer ejtünk szót, hogy milyen sérüléseket hordozunk magunkban egész életünkön keresztül, ha a szüleink teremtették meg ezt a mérgező légkört. Pedig ez legalább annyi, ha nem több fájdalmat okozhat, amelyek valóban befolyásolhatják az egész életünk kimenetelét.
Amit már az elején fontos leszögezni, az az, hogy mint minden más esetben, itt is az a legfontosabb, hogy felismerjük a problémát. Hiába lenne az a családunk feladata, hogy mögöttünk álljon, szeressen, és mindenben támogasson, sajnos ez nem adatik meg mindenkinek. Sokan kénytelenek szembenézni azzal a problémával, hogy a családjuk, akár saját szüleik azok, akik valójában megkeserítik az életüket. Ennek ellenére nagyon nehéz meghozni a döntést, hogy elváljunk tőlük, és esetleg ne csak minimalizáljuk, hanem megszakítsuk a kapcsolatot.
Ezeket a problémákat nagyon nehéz beismerni, még saját magunknak is, nemhogy másoknak beszélni róla. Éppen ezért könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy megpróbáljuk elnyomni a sérelmeket, amelyek életünk során értek minket. Azonban ez a jövőbeni párkapcsolatainkban, vagy családi kapcsolatainkban hatalmas nagy problémákat szülhet. Nagyon aláássa a másokba vetett bizalmat, a nyitottságot, és az érzelmeink kifejezésében is akadályoz.
Ha mérgező szülők mellett kellett felnőnünk, akik terheként élték meg a jelenlétünk, nem mutatták ki érzelmeiket, esetleg bántalmaztak is - akár fizikailag, akár mentálisan-, akkor sajnos könnyen elképzelhető, hogy nem is vagyunk vele tisztában, hogy mit is jelent pontosan a szeretet. Könnyen lehet, hogy egy olyan dolgot azonosítunk ezzel a fogalommal, amely kellemetlen vagy fájdalmas, annak ellenére, hogy ennek kellene a legszebb és legjobb érzésnek lenni. Ezek után nagyon nehéz olyan embert találni, akit szeretni tudunk, hiszen nem is lehetünk vele teljesen tisztában, hogy mit is kellene tennünk.
A szüleink feladata az lenne, hogy segítsenek felépíteni egészséges énképünket és önbecsülésünket, azonban elképzelhető, hogy éppen ennek az ellenkezőjét sikerül elérniük. Mivel nem hiszünk saját magunkban, ezért sokkal kevesebb dologban leszünk sikeresek, és ezzel máris beigazolódik, amit a szüleink "jósoltak", miszerint sajnos nem vagyunk elég jók.
Nem szabad hagyni, hogy megmérgezzék az életünket, napjainkat, hogy lemondjuk miattuk a vágyainkról, hogy veszni hagyjunk kapcsolatokat csak azért, mert ők nem tudták, hogyan kell normális, egészséges kapcsolatot kiépíteni velünk. A legfontosabb valóban az, hogy minél előbb felismerjük a bajt, és elég bátorságot gyűjtsünk ahhoz, hogy kilépjünk a fájdalmas helyzetből!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez