Egyszer volt, hol nem volt
Iránban Piroskát kisfiúként ismerik, Hófehérke néhol rablókkal cimborál, a Hamupipőke mese tanulságát pedig már az i.e. IX. században ismerték a kínaiak.
Az M1-en vasárnaponként 20:15-kor futó Egyszer volt, hol nem volt sorozat nemcsak áthelyezi a klasszikus Disney mesék szereplőit a való világba, de eddig ismeretlen jellemvonásokkal és motivációkkal is fölruházzák az általunk ismert karaktereket. Akár csak a Grimm fivérek, akik szintén masszírozták az eredeti sztorikat. Lássuk, mennyire ferdült Hófehérke vagy Piroska!
Hófehérke
Az ő legismertebb története a Grimm testvérek által lejegyzett változat, amelyet állítólag a Hassenpflug nővérektől hallottak, igaz ők finomítottak egy kicsit a történeten, ugyanis az eredeti verzió szerint, Hófehérke szívét nem a gonosz mostoha, hanem saját édesanyja kísérelte meg kivágni. A kegyetlenség azonban náluk sem tűnt el teljesen, meséjük végén az esküvőn tüzes cipőben táncoltatják a mostohát, amíg holtan esik össze. A klasszikus gyerekbarát Disney változata 1937-ben debütált, és azóta meghódította a világot.
Az Egyszer volt, hol nem volt Hamupipőkéjének nagy árat kell fizetni a boldogságáért
Hamupipőke
A másik nagysikerű Disney hercegnő, Hamupipőke története csak Európában több mint 400 változatban ismert, világszerte pedig, egyes kutatók szerint, még egyszer ennyivel számolhatunk. A megalázott és a mostohái által agyondolgoztatott erkölcsös lány legendáját már i.e. 900-ban ismerték Kínában, ahol a főhőst, Yen Shent varázserejű halcsontok segítik a szerencséhez. Sokak szerint ez lehetett az első Hamupipőke mese, mások viszont ókori egyiptomi történetet tartanak a kiinduló pontnak, amelyben Rodophis, egy gyönyörű görög rabszolgalány nyeri el a fáraó kezét.
Piroska és a farkas
E históriája szintén különböző változatokban maradt ránk: Iránban Piroskát kisfiúként ismerik, a farkas az afrikai változatokban kecskebőrbe bújik, Kínában pedig tigrissel helyettesítik. A Grimm fivérek kihagyták a durvább és erőszakosabb befejezést, amelyben mindkettejüket felfalja a farkas, és amely közelebb állhat az eredeti mesékhez. Dr. Jamie Tehrani, kulturális antropológus arra a következtetésre jutott, hogy a variánsok Aesopus ókori görög író, meseköltő egyik tanmeséjére vezethetők vissza. A meseszakértők szerint pedig a Piroska és a Farkas az erőszak és a nemi erőszak történetét hagyományozta át századokon keresztül.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez