Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Barbie
Bizonyára te is emlékszel még a nagyszerű és népszerű játék-babára, amely nem hiányozhatott egyetlen gyerekszobából sem. Vannak dolgok, melyek szinte észrevétlenül életünk részévé válnak, egyszerűen természetes a létük, így történt ez a Barbie baba esetében is. Most arra keressük a választ, mikor is kezdődött a Barbie kultusz, és kiről kapta nevét a világhírű „játszótársnő”.
Mellbőség:99, derékbőség:46, csípőbőség:84
Az igen csak jó megélhetést biztosító gyermek „szülőanyja”, Ruth Handler névre hallgat. Abban az időszakban, amikor még senkinek sem jutott az eszébe felnőtt formájú babákat gyártani, ő elkezdett gondolkodni a bizarrnak tűnő ötleten. Ruth Handler a Paramount filmgyárban kopogtatott munkáért, s noha előtte le akarták beszélni, mondván, ott lehetetlen álláshoz jutni, azonnal felvették. „A nem, nálam nem létező válasz” – mondta később egy barátjának. És ez a felfogás jellemezte egész életében.
Ruth férje, Elliot Handler világítótesteket tervezett, míg Ruth titkárnőként dolgozott a stúdióban, de amikor a férje az új otthonukhoz maga készítette a bútorokat a szabadidejében, az asszonynak új ötlete támadt: mi lenne, ha a nő-testű babával keresnék a pénzt. Elliot kiváltotta az ipart, Ruth felelt az eladásokért, és ő eszelte ki egy idő után, hogy a felnőttek helyett, a gyermekek legyenek a kiválasztott,,célpontok” . Elliot Handler babaházak és -bútorok gyártására váltott, s annyira beindult az üzlet, hogy partnerével, Harold „Matt” Matsonnal 1945-ben megalkották – egyebek mellett a beceneveikből – a Mattelt. Az első játék, amelyet piacra dobtak, egy ukulele volt, aztán jött a többi, az igazi áttörésre azonban több mint tíz évet kellett várni.
Az egykori titkárnő élénk fantáziája hozta meg a nagy sikert. Ruth Handler megfigyelte, hogy lányuk, Barbara, aki akkor már tinédzser volt, szívesen játszik öltöztethető papírbabákkal. Igazi babák akkoriban csak kisgyerekeknek készültek, ezért Ruth azt javasolta a férjének, hogy készítsenek felnőtt babákat, de Elliot nem lelkesedett az ötletért, és a Mattel vezetői sem támogatták az elképzelést. A család azonban 1956-ban Európába utazott, és Barbara egy luzerni bolt kirakatában meglátott egy babát. Úgy hívták, Lilli, Németországban gyártották, egy a Bildben közölt képregényfiguráról mintázták, és nem annyira játék, mint inkább felnőtteknek szánt ajándéktárgy volt.
„Megőrültem érte, csak az volt a baj, hogy a különböző ruhákat nem adták hozzá, hanem meg kellett vásárolni a babákat is – emlékezett vissza Barbara Handler. – Anyám megvett nekem néhányat, de amikor hazaértünk, soha többé nem láttam őket. Szétszedték a babákat, átvizsgálták, a többi pedig már történelem.”
Ruth áttervezte a babát, kitalálta, hogy külön készítsenek neki ruhákat és kiegészítőket, és nevet is adott kedvencének: a lányáról, Barbaráról Barbie-nak nevezte el. Az 1959-es New York-i nemzetközi játékvásáron mutatták be, a születésnapja március 9-én van. Szédületes volt a sikere, az első évben 350 ezret adtak el belőle, 2008-as felmérések szerint, minden másodpercben három talál gazdára. A Mattel a világ legnagyobb cégei közé emelkedett, 1964-ben felvásárolta az ötletadó Lilli babát, és gyorsan be is szüntette a gyártását.
Az első Barbie-nak fekete-fehér zebracsíkos fürdőruhája volt, haját copfban hordta, az első példányt ma is őrzik a cégnél. A legnagyobb vitát Barbie alakja váltotta ki, Handler szerint a nőies idomok fontos szerepet játszanak a lányok fejlődésében, csakhogy a baba – emberi nagyságra átszámított – 99–46–84-es méretei több mint tökéletesek, és a szakértők szerint inkább rombolja a fiatalok önbecsülését, hiszen képtelenség megfelelni ennek a képnek. A Mattel csökkentett a mellbőségen és tágította a derékméretet is, de még így is túl jó nő maradt Barbie.
Az egyetlen élő másolat Ken és Barbie
Az igazi Barbie csak a nevét adta a babának, Barbara Handler nem hasonlított a család másik kedvencére, szeplős, göndör hajú kislány volt. Barbie mégis kényelmes életet biztosított neki, soha nem dolgozott, férjhez ment, szült két gyermeket, egy ideig Beverly Hillsben működtetett egy butikot, amúgy inkább síelt, golfozott, és nem állta, ha bárki is Barbie-nak szólította. Sorsában osztozott testvére, Kenneth Handler is, és igen, ő volt a névadója Barbie férfi párjának, Kennek, amely 1961-ben került a boltokba. A valódi Ken New Yorkban élt nagyvilági életet, művelt ember volt, remekül zenélt, és három gyermeke gyászolta, amikor 1994-ben rákban elhunyt.
A babavilágban ők párt alkotnak, s noha a Mattel 2004 februárjában közölte, hogy „Barbara Millicent Roberts” és „Ken Carson” szakított egymással, két évvel később mégis kibékültek. A Barbie baba igazi szülei végig kitartottak egymás mellett, a cégtől azonban távozniuk kellett, mert amikor a Mattel anyagi gondokkal küszködött, különböző törvényen kívüli trükkökkel próbálták életben tartani. Kétszer is folyt ellenük büntetőeljárás, végül némi közmunkával megúszták az ügyet.
A Barbie szülőanyjának volt azonban ennél nagyobb baja is. Ruth Handlernél 1970-ben emlőrákot diagnosztizáltak, és a tudomány akkori állása szerint nem volt más megoldás: eltávolították a bal mellét. A bajból azonban ismét üzletet csinált. Lelkileg nagyon megviselte a beavatkozás, úgy érezte, megfosztották női mivoltától, és ezt az érzést csak erősítette, hogy nem talált magának megfelelő mellprotézist. Ekkor találta ki, hogy majd ő pótolja ezt a hiányosságot, és kifejlesztette a Nearly Me (Majdnem Én) típusú protézist, és jól menő vállalkozást épített, ezt vezette egészen 2002-es haláláig. Április 27-én ment el, így ezen a napon, reá is emlékezünk.
Frenyó Krisztina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez