Egy szakítás nem jelenti azt, hogy következő kapcsolatod is halálra van ítélve
A szakítás mindenki számára fájdalmas, különösen akkor, ha te vagy a "szenvedő" fél, akit elhagytak. Ilyenkor romboló bűntudatot érzel, és selejtesnek látod önmagad. Azonban ez még közel sem jelenti azt, hogy a következő kapcsolatod ne tudna jobban működni.
Az üresség, amit akkor érzel, amikor elhagynak, abból a gondolatból származik, hogy szükséged van egy másik személyre ahhoz, hogy teljesnek érezd magad. Ez azonban komoly hiba. Ha úgy gondolod, hogy így van, túl nagy felelősséget helyezel a másik személyre. A teljesség érzése csak rajtad múlik, és senki máson. Ezt jobb, ha már az elején tisztázzuk.
Amikor függővé teszed magad a párodtól, akkor kiszolgáltatottá válsz az ő aktuális hangulatától, és ez hosszú távon nem vezet jóra. Sőt! Az egy dolog, hogy szeretnénk jól érezni magunkat a másikkal és igyekszünk magunkból is a legjobbat kihozni, de egészen más dolog az, amikor egy függősségi viszony alakul ki kettőtök között. Egy ilyen helyzetben sérülékennyé válsz és bizonytalan leszel folyton. Ez pedig a legegészségesebb kapcsolatot is könnyen tönkreteheti.
Egy érett és tudatos kapcsolathoz két önmagát egészként megélő egyénre van szükség.
Olyan ez, mint a tangó. Mindkét táncosnak meg kell ismernie a saját szerepét, nem függhet a másiktól a soron következő lépés. Amikor együtt mozogtok, harmonikusnak kell lennetek egymással, hiszen csak így lesz élvezhető. Hasonló a tartós kapcsolat titka is: Mindkét partnernek meg kell őriznie egyéni identitásait. Nem kell valaki másnak lenned, csak azért, mert kapcsolatban vagy. Mindkét partnernek felelősséget kell vállalnia a cselekedeteiért, amellett, hogy megadja a tőle telhetőt a párjának. Mindkét ember intenzíven és őszintén szeretheti egymást, de a legjobban kielégítő módon, nem fojtogatóan.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez