„Divatos” betegségek

 

 

 

 

MAGASSARKÚ: Az a ruhadarab, mely kiemeli bármelyik nőt a tömegből. Viselésével igazi istennőnek érezhetjük magunkat – de csak a nap végéig, amikor már annyira nyom, szorít és fáj, hogy kénytelenek vagyunk megválni tőle. A lábfej feladata lenne, hogy egyensúlyban tartson a talajon, séta vagy akár futás közben is. A magassarkú cipő viselése viszont jelentősen terheli a bokát, a térdet, a medencét és a gerincoszlopot, változásokat idézhet elő a vádli izomzatában és az inakban. Az egyik leggyakoribb lábpanasz a bütyök, vagyis amikor a nagylábujj furcsán elhajlik, és tövénél gyulladt dudor, fájdalmas kinövés keletkezik. Van időskori és fiatal változata is – Victoria Beckham lába például már határozottan kóros, elrettentő példa. Az Achilles-ín fájdalom is gyakori, illetve a térd degeneratív ízületi elváltozása (osteoarthitis), a metatarsalgia (krónikus lábközépcsont fájdalom), a benőtt köröm, a bokafájdalom, a kalapácsujj, a hátfájás és a fejfájás is. Persze nem feltétlenül kell lemondanunk a nőiesség eme kultikus szimbólumáról! Jó megoldás lehet a talpbetét, a lábfej masszázs, a lábfejtorna, illetve a magas sarkak lapos, vagy akár platformra cserélése is.

 

 

LAPOS CIPŐK: A balerinacipők, saruk és flip-flop papucsok elsőre kényelmes viseletnek tűnnek, hosszútávon mégis fájdalmas betegséget okozhatnak, akárcsak magasabb sarkú társaik. Ezek ugyanis teljesen sima, egyenes talppal rendelkeznek, pedig az ideális lábbelinek kell, hogy legyen  olyan íve vagy sarka, ami a talp és a lábfej megtartását szolgálja. Lapos talpú cipőben az Achilles-ín túlfeszül, a sarokgumó túlterhelődik és fájdalmassá válik, ráadásul a járás okozta ütődések közvetlenül érik a talpat és a gerincet.  Lúdtalpasok számára is sok problémát okozhat a teljesen lapos cipő, akár az úgynevezett „saroksarkantyú betegséget” is kialakíthatja, amely egy nagyon fájdalmas elváltozás a sarok talpi részén. Mivel ezek a cipők nem támasztanak jól, a testtartás is megváltozhat: előredől a medence, ami derék-, és hátfájást okozhat. A megoldás tehát: aurea mediocritas. Vagyis az „arany középszer”: célszerű vastagabb talpú, vagy kisebb sarokkal rendelkező cipőt választani, esetleg a lábujjak tövét megemelő szilikonos talpbetétet viselni, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket.

 

 

TANGA: Az időjárás és a ruha is befolyásolja, éppen milyen bugyit választunk az alsóneműs fiókból. Tehát egyáltalán nem mindegy, mit viselünk éppen. A női fehérneműk mérete a „nagymamabugyitól” egészen a falatnyi tangákig terjed, az ideális alsó kiválasztása minden esetben az aktuális tényezőktől függ. A tanga – már annak, aki hozzá tud szokni – kényelmes és praktikus viseletnek tűnik, hiszen mérete miatt szinte láthatatlan még a szűk ruha alatt is. Ám érdemes figyelembe venni, hogy ennek komoly ára van! A tanga ugyanis az alsótestbe mélyedve irritálhatja a genitáliák környékét, a bőrt, és akár gyulladást is okozhat. Ráadásul közvetítheti a gombákat, a coli- és hozzá hasonló bélbaktériumok is, így kellemetlen szagokat, viszketést és nőgyógyászati fertőzéseket okozva. Az aprócska műszál és szexi csipkecsodák tehát inkább csak rövid időre, vagy randira ajánlottak, helyette inkább a francia bugyi viselése javasolt, melyekből ugyanúgy találhatunk gyönyörű darabokat.

 

 

DERÉK: A hideg, nedves, szeles időben kivillanó derék bizony a felfázás és sok más betegség okozója lehet. A csipőnadrágból kikandikáló testrész ráadásul cseppet sem elegáns. A rossz szokás következményei viszont súlyosak lehetnek: a rendszeres felfázás gyulladást okozhat a has és a kismedence tájékán. Rendszeres alhasi fájdalom, húgyúti fertőzések, a női szervek gyulladása, derék- és hátfájás jelentkezhet. A petefészek és a petevezeték gyakori gyulladása akár meddőséghez is vezethet. A „felfázás” súlyosabb esetekben egészen a vesékre is ráhúzódhat, ezért érdemes fokozottan odafigyelni magunkra. Az időjárásnak (nem pedig az évszaknak) megfelelő réteges öltözködés mellett fontos, hogy elegendő vitamint és ásványi anyagok vigyünk be a szervezetbe, a csipkebogyó és a tőzegáfonya-kivonat is remek megoldás.

 

 

MELLTARTÓ: Fekete csipkés, pántos, pánt nélküli, push up, nude vagy klasszikus fehér: melltartóból is megvan minden nőnek a maga kedvence. A boltok kínálata kimeríthetetlen, a gond csak az, hogy a nők többsége nem megfelelő méretűt hord. A legtöbb melltartó két adattal rendelkezik: egy számmal és egy betűvel. A szám a mell alatti körméret centikben megadva, a mellé társított betű pedig a kosárméretre utal. Alapvetően két hiba fordul elő: a túl szűk és a túl bő melltartó. A rosszul megválasztott fehérnemű azonban veszélyes dolog, hiszen nemcsak a komfortérzet csökkenését, hanem számos betegség veszélyét is magában rejti. A túl szoros melltartó emésztési problémákat, refluxot is kialakíthat. Helytelen testtartáshoz vezet, amely nyomást gyakorol a rekeszizomra és kihat a légzésre. A túl szoros női fehérnemű emellett esztétikailag sem nyújt szép látványt, hiszen a bőrbe vágva hurkákat varázsol a hátra, és kidörzsölheti a bőrt. A szinte már nyakba csúszó, túl bő melltartóval szintén hasonló a helyzet. Például nem tartja megfelelően a mellet, így annak kényes kötőszövetei kinyúlhatnak. Egy jól megválasztott, gyönyörű melltartó viszont csodákra képes! Ha nem vagyunk teljesen biztosak a méretet illetően, érdemes az eladó segítségét kérni.

 

 

 

 

TÁSKA: Sokan nem is gondolnák, de a kisiskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt komoly problémát okozhat a táska nem megfelelő használata. Ha túl nehéz, akkor ugyanis meghúzhatja az ínszalagokat és az izmokat, sérülést és fájdalmat okozva a nyakban és a derékban. Ez pedig hanyag tartáshoz, gerincferdüléshez és egyéb gerincbetegségekhez vezethet. A leggyakoribb probléma az egy vállon vagy túl alacsonyan hordott táska, ugyanis az izmok helyett a csontokra hárul a teher. Ilyen esetekben jó megoldás, ha felváltva hordjuk jobb és bal oldalt, és ha állítható pántos darabot keresünk. A vékony pántokkal pedig az a gond, hogy bevághatnak a vállba, így minél szélesebb, annál jobb. Legyen tehát szó kézitáskáról, retikülről, aktatáskáról vagy iskolatáskáról, ezekre a dolgokra kell figyelni leginkább, és persze a táska súlyára is - lehetőleg ne tömjük tele felesleges dolgokkal!

 

 

HAJ: A hajszálak elváltozása csak ritkán vezethető vissza belső okokra. A hajkárosodás általában külső hatások következményeként alakul ki. A károsodott haj ugyan nem fáj, de kinézete és kezelhetősége lényegesen rosszabb. Ilyenkor a hajszálakat alkotó pikkelyréteg sérül. Ezek a szarupikkelyek egészséges állapotban szorosan egymáshoz simulnak, viszont rendszeres fizikai és kémiai beavatkozás hatására berepednek, felnyílnak, szétállnak.  A károsodott haj tünetei nagyon hasonlóak: tompa, matt, fénytelen, rugalmatlan, kifakult, durva tapintású, száraz, könnyen kócolódó, nehezen fésülhető, törésre hajlamos, és hajmosás után szinte lehetetlen kifésülni. Az évekig tartó szőkítés, festés és dauer során alkalmazott lúgok, oxidációs- és vegyi anyagok jelentősen rontják a haj minőségét.  De a napi hajápolás, hajformázás, fésülés, tupírozás és a hajjal való durva bánásmód is megbosszulja magát. Hatásukra egy idő után a haj érzékennyé, szinte kezelhetetlenné válik. Ha tehát szeretnénk elkerülni a korai hajhullást és a nullásgéptől is ódzkodunk, akkor mindenképpen érdemes jó minőségű terméket választani, és kicsit természetesebben bánni hajkoronánkkal!

 

 

 

 

 

 

Helle Robertina

 

 

Szólj hozzá a cikkhez