Családon belül – dolgok, amikről nem beszélünk
Minden család egyedi a saját módján, mindnek vannak érdekességei, fura szokásai, nem megszokott dolgai. Sok család ezen felül is különleges – nap, mint nap komoly feladattal néz szembe, cipeli valaminek a súlyát, helyt áll, bármilyen körülményről is legyen szó. Nem kell messze menni, hogy ilyen családokat találjunk, mert ott vannak a szomszédban, vagy az utca túloldalán. Mégis annyira természetesek, annyira beletanultak az adott élethelyzet adta feladatokba, hogy egy kívülállónak ezek nehezen szúrnak szemet.
Nincs homlokára írva az Anyának, hogy sérült gyermekéhez megy haza, legyen szó testi vagy szellemi sérülésről. Nem tudod, hogy annak a lánynak, aki mindig olyan szépen mosolyog, pokol az élete, mert a csapból is veszekedés és erőszak folyik otthon. Meg sem fordul a fejedben, hogy annak a jóképű fiatalembernek alkoholisták a szülei, vagy éppen csonka a családja, esetleg teljesen tékozlók az érte felelősek - nincs is igazán kihez hazamennie. Egy másiknak transznemű a kishúga, a harmadiknak pedig mozgássérült a bátyja.
Mindez sokszor nem egyértelmű, nem köztudott tény. Így amikor új embereket ismersz meg, tulajdonképpen fogalmad sincs arról, mi vár rád, mi veszi őket körül nap, mint nap, milyen az életük. Mert mondjuk úgy, hogy ezeknek a körülményeknek nem ők állnak a középpontjában, negatív hatásaiknak mégis elszenvedőjük. Megszokott számukra, hogy ez a felállás vár rájuk otthon, hogy a közeli ismerősök, és barátok ezzel tisztában vannak. De mi a helyzet akkor, amikor egy új embert szeretnének bevonni az életükbe?
Ha van is valami hasonló „nehézség” az életedben, valószínűleg nem azonosítod magad vele. Vagy valaki a családod, a specifikus élethelyzeted nélkül is. És bár nagymértékben formálta a személyiségedet ez a sajátos helyzet, sokat tanultál, van ezer más dolog is, ami történt és történik veled, ami fontosabb neked. Így amikor arra kerül a sor, hogy te beszélhetsz, hogy magadról mesélsz, akkor nem feltétlenül kerül elő ez a téma. Igazából nem is egyértelmű, hogy mikor, és hogyan hozd szóba. Mert nehéz úgy áthívni kávézni valakit, hogy fogalma sincs arról, mi várja majd, mire készüljön, esetleg hogyan viselkedjen. Kellemetlen neki és neked, mert nem beszéltetek róla. Mert egészen eddig, kimondatlanul volt köztetek egy olyan tényező, ami egyébként rajtad kívül áll, amelyről te nem tehetsz, amely nem te vagy. Mégis számolnod kell vele, mert ez kicsit a csomagod része.
Igazán megnyílni valakinek, felszabadultan érezni magad és mindent elmondani, azt gondolom, hogy egy bizalmi kérdésen túl történik. Illetve lehetne a világ legtermészetesebb dolga is, hogy könnyen és hamar elmondhassuk, mint random tényt. A legtöbb ember azért általában nem ezt a lehetőséget választja.
Mikor hozzam szóba, mikor mondjam el, és hogyan? Nem ijeszti majd el? Vajon meg tud birkózni vele? Ugyanolyan jól érzem majd magam, ha már ezt is tudja rólam, és a családomról?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez