Brutalitás vagy szórakoztatás?
Korábban írtunk már a Bogdáni úti horror házról, ahol hátborzongató, de egyben felejthetetlen csapatépítő tréningen vettünk részt a szerkesztőség tagjaival. Akkor egy igazán izgalmas túrán vezettek végig minket a páratlanul tehetséges színészek, ahol a saját félelmeinkkel kellett szembenéznünk, de éppolyan mértékben, hogy az, jóleső adrenalinként csapódjon le, ne pedig apátiába zuhanva próbáljuk feldolgozni a történteket.
Néhány sokkoló fotóért kattints a képre!
Ki tudja milyen indíttatásból, de amerikai mintára, Európában egyedülálló módon a Nightmare in Budapest csapata úgy döntött, hogy tovább fokozzák a borzongást, és az erre vállalkozók idegeivel a végsőkig játszanak, a durvábbnál durvább fegyelmezési és megfélemlítési eszközök bevetése mellett. Ajánlhatnánk ezt az új, szokatlan programot olvasóinknak, de nem szeretnénk hazudni. Értetlenül állunk a kezdeményezés előtt, hogy kinek és miért lenne erre szüksége, ki akarná önként alávetni magát a bántalmazásnak, ráadásul nem kevés pénzért. A horror ház a korábbi kapcsolatra való tekintettel hívott meg minket, hogy elsőként próbáljuk ki az új kínzó játékot, amelyet mi gondolkodás nélkül visszautasítottunk. Egyöntetű véleménye volt mindannyiunknak, hogy ez túlmegy azon a határon, ami a szórakoztatás kategóriájába esne, főleg, ha az amerikai minta videójára vetünk egy pillantást.
Felmerül a kérdés, hogy vajon egy ilyen vállalkozásnak mennyire van létjogosultsága hazánkban, valóban igénylik-e az emberek, hogy megalázzák, bántalmazzák őket, mind fizikailag, mind mentálisan, és ennek milyen jogi feltételei vannak. Örök érvényű szabály, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot, és egyértelműen bizonyított tény, hogy Amerikában ez egy rendkívül keresett szórakozási lehetőség, amennyiben meglehetősen tágan értelmezzük a szórakozás kifejezést. Talán kár belemenni mélyenszántó filozófiai kérdésekbe, hogy hova tart a világ, ha az embereknek erre van szüksége és igénye, valamint egy ilyen program által szabadulnak fel és nyernek adrenalin löketet a mindennapokhoz. Mindenesetre kétkedve figyeljük, hogy a kezdeményezést Magyarországon is meghonosítsák, már csak azért is, mert igencsak aggályos, hogy talán elsősorban nem is fizikailag, de mentálisan kire milyen hatást gyakorolhat a több órán át tartó kínzás és fogva tartás.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez