Boldognak lenni
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy eszeveszetten szajkózod, „Én annyira, de annyira boldog vagyok!” – és miután senki sem lát téged, magadba roskadsz… Ez nem boldogság. És az sem, ha folyamatosan álcát öltesz magadra csupán azért, hogy minél jobb színben tűnj fel mások előtt. Tudom, sokszor okoztak neked fájdalmat, és nehezen léptél tovább. De megtetted… mert szeretnél igazán boldog lenni.
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy eszeveszetten szajkózod, „Én annyira, de annyira boldog vagyok!” – és miután senki sem lát téged, magadba roskadsz… Ez nem boldogság.
Azzal, hogy boldognak mutatod magad mások előtt, egyfajta álcát öltesz magadra, mert belefáradtál az értetlenkedő arckifejezésekbe, az érzéketlenségbe és abba, hogy néhány ember képtelen bármiféle empátiát is mutatni a másik iránt. Neked is lehet rossz napod, neked is lehet szükséged némi magányra, vagy netán egy kicsivel több reménysugárra.
Tudom, nem egyszerű boldognak lenni. Tudom, hogy sokszor okoztak neked fájdalmat, és azt is tudom, nehezen léptél tovább. De továbbléptél! Mert hittél magadban, és abban, hogy előbb-utóbb minden jobbra fordul. Senki sem érezheti át azt a fájdalmat, amelyet te magad átéltél minden egyes nem után. Noha egyetlen fájdalom sem ugyanolyan, a piszkosul erős jellegét minden esetben megőrzi. Mivel minden egyes nem után olyan mély nyomot hagy benned, amely örökre belevésődik az emlékezetedbe. Még ha akarnád, se tudnád elfelejteni, mivel a szíved legmélyén magabiztosan otthonra lel.
Ódákat zenghetnél a szőke hercegről és a hűséges, fehér lováról, de mégsem teszed. Ma már nem dobálózol magasztos szavakkal annak érdekében, hogy erősebbnek és boldogabbnak tűnj. Belátod, neked is voltak hullámvölgyeid az életedben. És – sajnos – csalódtál már férfiakban. Te többször hagytad, hogy elhúzzák előtted a mézesmadzagot, mint azt szeretted volna. Pedig nem is vagy édesszájú…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez