Verdi és Wagner-szobrot avattak
A budafoki Záborszky Pince területén található Borváros Verdi- és Wagner bronzszobrának átadásával koronázta meg a kettős bicentenáriumi év hazai eseményeit
Huber József és Pogáts István alkotásait a Borváros tulajdonosa, Békési Imre felkérésére hétfőn a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Káel Csaba, és a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter leplezte le.
„Egy pincényi történelem, egy pincényi kultúra – szlogenünket mintegy hitvallássá téve azon dolgozunk, hogy a Borvárosban minél nagyobb teret kapjon a kultúra, hogy a borászat gyönyörű mesterségével együtt gazdagítsa Budafok különleges atmoszféráját. A pincészet csaknem két évtizede mecénása a képzőművészetnek; közel száz hivatásos és amatőr művész alkotásának adunk helyet a Záborszky Kúriában.” – mondja Békési Imre. A Záborszky Pince területén átadott Borváros nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a maga teljességében mutassa be a bor csodáját: együtt mindazzal a történelmi és kulturális hagyománnyal, amelytől elválaszthatatlan. A tervezett fejlesztések között szerepel a Borváros összenyitása a Szent István Korona pincével, ahol a világ legnagyobb tölthető fahordója tekinthető meg. A Szent István Korona Pince udvarán kapna helyet Budafok Kőszínháza, amely ideiglenes jelleggel már az elmúlt években is megnyitott, és ahogyan ebben az időszakban – amelyben többek közt szimfonikus hangversennyel, a Duna Karnevállal és egy kamaraopera-előadással – a jövőben is változatos kulturális kínálattal várná 600-800 főnyi közönségét. A kőszínház majdani bejáratánál helyezik el Wagner és Verdi szobrát.
Káel Csaba, a bronz portrék felavatása kapcsán, a két szerzőre emlékezve elmondta: „1813 rendkívül mozgalmas esztendő volt Európa életében. Ez az év nem csupán Napóleon teljhatalma hanyatlásának kezdetét jelző mérföldkő, hanem a romantika két talán legnagyobb horderejű operaszerző géniusza, Verdi és Wagner születésének dátuma is. Talán nem véletlen, hogy bár a két komponista személyesen soha nem találkozott egymással, az olasz és német operaművészet megújításában mégis hasonlóan forradalmi szerepet töltöttek be. A Művészetek Palotája számára mindkét szerző munkássága rendkívüli jelentőséggel bír. Büszkék vagyunk rá, hogy a kettős bicentenárium évében nyolcadik alkalommal megrendezett Budapesti Wagner-napok immár világhírű fesztivállá nőtte ki magát, amit a New York Times kolumnistája egyenesen „kis Bayreuthként” méltatott. Nem véletlenül, a Fischer Ádám által életre hívott operaünnepen ugyanis évről évre első vonalbeli, nemzetközi szereposztásban futnak az előadások. Verdire emlékezvén idén két, komoly sajtóvisszhangot keltő bemutatón vagyunk túl. A bicentenárium alkalmából a Verdi-életmű egyik kevésbé ismert gyöngyszemét, az Attilát a Sanghaji Nagyszínházzal két éve tartó szoros együttműködés eredményeképp áprilisban a budapesti közönségnek, novemberben pedig a kínai publikumnak mutattuk be. A kínai nagy falon túl ezzel a művel ünnepelték meg Verdi bicentenáriumát, a frissen felújított Sanghaji Nagyszínház pedig ezzel az előadással nyitotta meg újból a kapuit.” Káel Csaba a Művészetek Palotája Verdihez és Wagnerhez fűződő szoros kötődését emelte ki az ünnepélyes megnyitón, amelyet Budafok Polgármestere, Szabolcs Attila is megtisztelt jelenlétével, csakúgy, mint Záborszky Kálmán, mint a Pincészet névadó családjának leszármazottja, a Pincészet Igazgatósági tagja, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, és zenekarának karnagya, a kőszínház az első kulturális eseményének tevékeny szervezője és résztvevője.
Ókovács Szilveszter a Wagner-szobor leleplezése előtt szintén utalt arra, hogy a két szerző sosem találkozott egymással. „Egyetlen alkalommal tartózkodtak csak azonos négyzetkilométeren, Velencében – és akkor se néztek egymás szemébe. Mintha két annyira más világ volna az övék! Miközben a parasztgyerek Verdit alig tanították, a zilált családi hátterű Wagner alig hagyta, hogy tanítsa bárki. Két autodidakta zseni, ez tehát egyezik. Verdi neve maga a forradalom – Wagner pedig maga is forradalmár. Itt sincs különbség. Verdi ír mindenkinek darabot, Rómának és Szentpétervárnak is – Wagner úgyszintén, és mindkettejüket megizzasztja Párizs, amely mindig mást akar, mint az eredeti partitúra. Nahát! Megférnek ők békésen az Opera ormán, illő magasan – s most már a Borváros pincéjében, a megértés illő mélységében is. A Magyar Állami Operaház pedig nem tett mást a hosszú, kétszezonos, dupla bicentenáriumot hozó jubileumi esztendőben, semmint mindkét oszlopára támaszkodott.”
Budafokot gazdag borászati múltja, Európában egyedülálló pincerendszere, kiváló borai és pezsgői és napjainkban is élő borászati hagyományai teszik igazán autentikus helyszínné minden borral és pezsgővel kapcsolatos programhoz. A budafoki pincerendszer a világ egyik legnagyobb ma is működő, összefüggő pincerendszere. Teljes hosszát 100 km-re becsülik, s ezzel Közép-Európa leghosszabb összefüggő pincerendszerének számít, ebből a 100 km-ből 20 km hosszan borral és pezsgővel foglalkozó cégek tevékenykednek.
A Záborszky Pince egyedi adottságai és különleges hangulatú, különböző méretű és kialakítású pinceágai kiválóan alkalmasak különféle rendezvények lebonyolítására. A területén kialakított Borváros történelmi hordósorán az évszázados hagyományok alapján kialakult különböző típusú hordók és a fafaragó művészek remekművei szemlélhetők meg. A Mesterségek Múzeumában a borszállításhoz és hordókészítéshez kapcsolódó egykori szakmák relikviái mesélnek az alkotás folyamatáról. A Pestiskápolnában a korabeli hitélet építészettörténeti emlékeiben gyönyörködhet a látogató. A Borváros legemblematikusabb tere a Borutca, ahol hazánk 10 történeti borvidékének utcája olvad össze egyetlen utcában, hogy a lehető legátfogóbban mesélhessen a magyar borról. Egy képzelet szülte utcán barangolunk, a történelmet idéző házak között, az utca oldalán a skanzenszerűen elhelyezett présház homlokzatok Magyarország tíz borvidékének jellegzetes építési hagyományait jelenítik meg; így fér el egy utcában Badacsony, Balatonboglár, Eger, Etyek, Mecsekalja, Somló, Sopron, Szekszárd, Tokaj-Hegyalja és Villány.
A komplexum fejlesztési koncepciójának része Budafok Borváros saját kikötőjének megnyitása, amely lehetővé teszi a Borváros elérését egy kellemes hajókázással egybekötve.
A szobrok alkotói a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagjai. Huber József önálló szobrászművész alapító tag, a szobrász szakosztály művésztanára, Pogáts István pedig 2008-ban csatlakozott a Mészáros László Körhöz, azóta Huber József mellett Pató Rózsa is a mestere. Huber József sokat tett Budafok kulturális hírnevének javításáért, értékeinek gyarapításáért.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez