Hűvös csókot lehelt a reggel, a kávémat épphogy odatettem főni. Egyedül ébredtem, mint általában, amikor kitalálod, hogy nem szeretsz.

Kenyérgalacsinokat gyúrtam a rántotta mellett, elméláztam, mennyire utálom a tojást, csak miattad csináltam reggelit, illetve a hűlt helyednek. Az ágyat vetetlenül hagytam, hátha megjössz és belefekszel, mire hazaérek. Micsoda meglepetés lenne, sokkal nagyobb, mint a méregdrága cipő, amit New Yorkból hoztál. Azt gondoltad akkor, lehet nekem ilyesmivel örömet okozni.

Drágám, ettől sokkal bonyolultabb ez az ügy, viszont nem kerül semmibe. Pénzért nem lehet örömet vásárolni. Százszorta jobb lett volna, ha akkor New Yorkból magadat hozod, vagy csak a szíved, az is elég lenne nekem, nem herdáltál volna megint egy vagyont. Ilyenkor mondanád, túl sokat akarok. Bizony, mennyivel kevesebbe kerül az a nő, aki beéri néhány vacak ruhacafattal. Én szíveket követelek és érzéseket, pár kiló húst, egy egész embert, titkokat, amik vele együtt járnak, mellé még kérem a bánatát. Tudom, ennél a résznél mindig elrontom azzal, túl érzelgős vagyok, vagy szentimentális, ahogy szoktad nevezni. Úgy vélem, akkor most jobb, ha kidobom a befejezetlen reggelit, amit nem is magamnak csináltam. Az ágyat bevetettem, a szerelmünket nem tudom….

Ezer csók, Drágám.

Maradok a te beteljesületlen vágyad

Maradj az én örök tegnapom.

                                                                                                                                     Szentesi Évi

                                                                                                                         http://www.ruzsestukor.hu

• rúzs és tükör szerelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!