Baronits Gábort, akit kezdetben csak sorozatszínészként ismert az ország, ma már a legváltozatosabb szerepekben, musicalben, vígjátékban, komolyabb prózai darabokban is láthatunk játszani. De az élet más területein is mindig változatosságra törekszik, ennek kapcsán mesélt többek között az autóversenyzésről, és műsorvezetői tevékenységeiről is.

Van, hogy 6000 ember előtt játszol egy musicalben, de én például nem rég egy szobaszínház prózai darabjában láttalak, alig 100 fős közönség előtt.  Melyikben vagy inkább otthon?

Mindkettő másért áll közel hozzám, másért szeretem. Nyilván hatalmas élmény 6000 ember előtt játszani, de ott például nem látod az emberek arcát. De egy szobaszínházban, mint amilyen például a Spirit Színház is, ez az igazán varázslatos. Ilyenkor tényleg látsz minden egyes arcrezdülést, hiszen fél méterre ül tőled a közönség. Ez viszont szakmai kihívást is jelent, hiszen ők is közelről látnak minket. Minden egyes mozdulatra, a mimikára is nagyon oda kell figyelni, azt mondanám, hogy kicsit inkább „filmesen” kell játszani.

Mint például a Jóban Rosszban sorozatban anno?

Igen, ahhoz hasonlítanám. Mikor ott játszottam akkor is az volt a kihívás, hogy délelőtt még ott forgattam, este pedig már a színházban játszottam – nyilván teljesen máshogy, más szerepben. De én ezt már akkor is nagyon élveztem.

Beszéljünk egy kicsit A másik című színdarabban alakított szerepedről. Te játszod a Sátán fiát, akiről kiderül, hogy ugyanakkor Isten fia is egyben. Mennyire volt nehéz egy ilyen kettős, ellentmondásos karaktert alakítani?  

Szerintem a darab szempontjából kulcsfigurát alakítok ebből a szempontból. Nyilván Sátán fiát játszani kihívás, ezt gondolhatod, de meglepően jó szerep. Nem is mondanám negatívnak, sőt szerintem kifejezetten szerethető karakter, olyan figura, akit nem értenek meg, pedig szeretne szeretve lenni.

Te szereted? Mármint magát a szerepet.

Igen szeretem, bár sokáig csak ismerkedtem vele. Egészen a főpróba hetéig, onnantól kezdve kezdtem el úgy igazán ráérezni játékra. Addig mindig máshogy játszottam, próbáltam kiismerni a karaktert. Szerintem a darabban egyébként a Sátán fiának a karaktere az egyik legkidolgozottabb – ez talán az én helyzetemet is megkönnyítette egy kicsit.

Milyen volt együtt dolgozni a többiekkel?

Én nagyon barátkozós, közvetlen típus vagyok a munkában. Lehet azért, mert ilyenkor csak két hónapunk van arra, hogy megismerjük egymást, hogy jól tudjunk együtt dolgozni. Kocsis Juditot például csak itt ismertem meg, de nagyon jól tudtunk együtt működni. Noé Viktorral viszont már több, mint 10 éve ismerjük egymást – vele például együtt kezdtük még a színészetet Földesi Margitnál. De jól tudtunk együtt dolgozni a többiekkel is, jó csapat alakult ki szerencsére.

A Jóban Rosszban sorozat otthagyása óta egy év telt el. Akkor azt mondtad, új kihívásokra van szükséged. Most így egy év távlatából: sikerült ezeket megkapnod?  

Igen, úgy érzem, hogy sok új kihívást és lehetőségeket kaptam miután kiléptem a sorozatból. Az eltelt egy évben összesen hét darabban játszottam és játszom jelenleg is, a nézők rendszeresen láthatnak a Karinthy Színházban és a Vidám Színpadon is. De minden darabban más típusú karaktert alakítok, más bőrébe bújok estéről estére, ezért sosem unom meg. A sorozatnál volt egy nagyon jó karakterem, amit szerettem, de nyilván hat éve folyamatosan azt a szerepet játszottam. Úgy éreztem, hogy már nem jelent kihívást számomra, hogy az évek alatt mindent kihoztam belőle, amit csak lehetett. Tovább akartam lépni, nem akartam 25 évesen elkényelmesedni. Úgy voltam vele, hogy most még hozhatok olyan döntést, amivel talán kockázatot vállalok.

Van rá esély, hogy kamera előtt, akár sorozatban, játékfilmekben is láthatunk majd még a jövőben?

Persze, ami színészettel kapcsolatos, az engem mind érdekel. Most például egy alapítványnak forgatunk kisfilmeket, hátrányos helyzetű gyerekeknek az álmait valósítjuk meg. Ott egyébként műsorvezető vagyok, ezt a feladatot is nagyon élvezem. Sok mindent csinálok egyszerre, különböző szerepekben, különböző műfajokban játszom, de én ezt élvezem igazán, úgy érzem így tudok leginkább fejlődni.

Nem volt soha nyomás rajtad amiatt, hogy egyben, mint „Ungár Anikór fiát” is ismernek az emberek? Azért híres szülők gyerekeként mindig nagyobb az elvárás, nem?

Hát hogyne, ez mindig így van, pontosan ezért nem mentem arra a pályára, amire ők. Tanultam ugyan bűvészkedni, mint édesanyám, és tanultam szaxofonozni is, mint édesapám. De már akkor, gyerekként éreztem, hogy nem szabad azt a pályát választanom, amit a szüleim, hogy magamnak kell kitaposnom a saját ösvényemet. Azt viszont tudtam, hogy én is a színpadon szeretnék majd dolgozni, így választottam végül a köztes utat, a színészetet. De nyilván így is azért nehéz volt kiharcolnia azt, hogy saját magamért ismerjenek az emberek. A mai napig azt gondolom, hogy ha a szüleimnek sikerült elérniük azt, amit elértek, akkor nekem is sikerülni fog önerőből.

Legutóbb a Spirit Színház premierjén, ha jól tudom ott volt édesanyád is. Kikéred ilyenkor a véleményét, egy-egy új szerep kapcsán?

Nagyon kritikusak vagyunk egymással – szerencsére -, de az a jó, hogy ő nagyon őszintén, mondhatni szakértőként nézi a darabjaimat. Ebből a szempontból nem olyan, mint egy „civil” szülő, akinek a gyereke bármit csinál, el van ájulva tőle. Nem, a Mama egyáltalán nem ilyen. Ő őszintén elmondja, ha valami nem tetszik neki.

És elfogadod a kritikáját?

Persze, nehezen ugyan, de elfogadom. A mi viszonyunk inkább legjobb baráti, mint anya-fia viszony, szóval mindig adunk egymás véleményére.

Mik a terveid a jövőre vonatkozólag?

Ősszel úgy néz ki lesz három új bemutatóm, de még nem akarok róluk így ennyivel előtte sokat mondani. Mennek tovább az alapítványos kisfilmek is, továbbra is valósítunk meg álmokat. Emellett pedig van egy üzleti része is az életemnek, így ezzel is foglalkozom majd többek között.

Azért Te az élet többi területén is szereted a változatosságot. Autóversenyzés? Ezt jelenleg is komolyan csinálod?

Igen, azért is van elrepedve a bordám. Nemrég volt pont egy gokart kupa sztároknak, ami nagyon jól sikerült ugyan, de ott szereztem ezt a kisebb sérülést is. Ettől függetlenül gyerekkori álmom ez nekem, és nagyon élvezem. Júniusban kezdek el hivatalosan túraautó bajnokságban versenyezni egy Suzukival. Ezt annak köszönhetem, hogy a Johnnie Walkernek én lettem a magyarországi nagykövete, olyan emberekhez csatlakozva így, mint Alonso, Häkkinen vagy Jenson Button. Ehhez kapcsolódik az új mozgalom is, a „Join the Pact” – vagyis „Ne igyál, ha vezetsz” kampány, amiben így szintén nagy szerepet tudok vállalni.

• baronits gábor spirit színház színész

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!