Azért a víz az úr

Az elmúlt hetekben sokéves rekordok dőltek meg kis hazánkban. A természet megmutatta nem éppen szelíd arcát és nem épp kedves természetét. Ismét rádöbbenhettünk, nem mi uraljuk ezt a bolygót, amit önkényesen kineveztünk magunkénak. A természet bármikor földönfutóvá, legyőzötté tehet bennünket. Ne harcoljunk tovább hát ellene, hanem kezdjük el tisztelni!

A Duna a vasárnap éjjeli órákban tetőzött 891 cm-nél. Ez közel 31 cm-rel haladja meg a 2002-es, rekordnak számító mértéket. Az, hogy senkinek nem esett baja, a példátlan nemzeti összefogásnak volt köszönhető. Az emberek együttes erővel álltak helyt a gátakon és egy emberként védték hazájukat. Valahogy így kellene ennek lennie mindig, nemcsak vész esetén. A víz lassan elvonul, a kár viszont jelentős. Azt gondolom, tanulhattunk belőle. Tanulhattunk abból, hogy elővigyázatosnak is kell lenni. És példát vehettünk emberségből is. Ez legyen a 2013-as nagy árvíz végszava!