Az intimitás nem a szeretkezésről szól
Sokan azt gondolják, hogy az intimitás a szexről szól. Az intimitás valójában az igaz, teljes, lecsupaszított valód, a sebezhetőséged megmutatásáról szól.
Arról, hogy ráébredsz, valaki melletted áll, és neki kitárhatod a szíved, levetheted álarcaidat, lebonthatod falaidat. Kinyilatkoztatja és érezteti: „velem biztonságban vagy” – ez az intimitás.
Intimitás nélkül nincs meghitt szeretetkapcsolat. Sokkal több, mint fizikai aktus. Azt jelenti, hogy átengedem a társamat a bizalmatlanságom védőrétegein, egészen közel engedem, hogy megismerje, megtanulja a sebezhető énemet. Ismerje minden arcomat, hangulatomat, rezdülésemet. Ha fáj valami, akkor tudjam, az ő karjaiba zuhanhatok. Ott kiadhatom a fájdalmamat, a védelmében menedékre találhatok. Az intimitás nem a testek, hanem a lelkek összeolvadása. A fizikai közelségen túl mély, bensőséges érzelmi kapcsolódás, bizalom és meghittség. Átadom és megadom magam, mert van bátorságom, a biztos tudat ellenére, hogy sérteni és sérülni fogok. Sokan úgy gondolják, rendszeres szeretkezésekkel már működik az intimitás a kapcsolatukban. Valóban egyszerűbb fizikailag mindent odaadni, mint érzelmileg megmutatni magukat. Léteznek szexuálisan igazán intenzív, szenvedélyes kapcsolódások, mégis hiányozhat belőlük a lelki közelség, az ősbizalom. Vannak, akik képesek akár egy életet is leélni egymással, vagy inkább egymás mellett, érzelmi igénytelenségben, anélkül, hogy valóban lélekben meztelenre vetkőzve, falaikat lebontva, lelkileg kapcsolódnának, igazi valójukat megmutatva egymásnak.
Az érzelmi közelség az, ami valójában összeköt bennünket a szeretetkapcsolatainkban. Az intimitás azonban nem a fizikai közelség szimbiotikus, állandó összeolvadásában mérhető. Egy érett kapcsolatban akkor is stabil a szeretet, az elköteleződés és a bizalom érzése, ha a másik fizikailag nincs jelen. Az állandó összekapaszkodás inkább a félelmet, érzelmi bizonytalanságunkat mutatja.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez