Az igaz barátság
Ha a boldogágról beszélünk, szóba kerül a pénz, utazás, vásárlás, a férfi az életünkben, akit szeretünk, és aki viszont szeret minket, gyermek születése, de ne feledkezzünk meg soha az igaz barátságról sem.
Hisz sok emberrel találkozunk életünk során, de nem azt jelenti, hogy mély, igaz barátságot kötünk mindenkivel. Nem mindenki érdemli meg. Lehet nekünk rengeteg ismerősünk, haverunk, de legjobb barátból nagyon kevés tud lenni, sajnos…
Ahogy a mondás tartja, „Madarat tolláról, embert barátjáról!”. Barátokra, barátságra mindenkinek szüksége van az életben. Sajnos az nagyon is igaz, hogy mit sem ér az életünk, ha nincs kivel megosztanunk. Ez pedig nem feltétlen a párkapcsolatokra vonatkozik. Nagyon sokszor érezzük úgy, hogy csak a barátaink azok, akik igazán tudnak nekünk segíteni, akikre mindig számíthatunk. Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy bajban ismerszik meg az igaz barát. Mi magunk nagyon is tisztában vagyunk vele, milyen fontosak is számunkra a barátaink, milyen szerepet töltenek be az életünkben, hiszen ők olyanok nekünk mintha a családtagjaink lennének. Egy igaz barát veled van jóban-rosszban, örömben, bánatban, jókedvben, nevetésben, támogat, de persze jól fejbe is kólint, ha úgy érzi, hogy valamilyen hülyeséget próbálsz elkövetni. Jó esetben, sok ilyen barátja lehet az embernek, és megmondom őszintén, irigylem is az olyan embereket, mert sajnos a mai világban, nem ez a tapasztalat…
Pedig az igaz barátok azok, akik megtudnak minket nyugtatni bármiről is legyen szó, ők a mi lelki szemetesládáink, és nagyon sokszor, jobban ismernek minket, mint mi saját magunkat. Nyilván mindenki azt szeretné, hogy az ilyen barátságok örökre szóljanak, hogy majd vén, öregasszony fejjel, amikor ülünk a fotelban, örömmel gondoljunk vissza a közös csínytevésekre, nevetésekre, át telefonált éjszakákra, fájdalmakra, veszekedésekre, mindenre, amit együtt éltünk meg.
Akik kételkedtek, mostanra már biztos rájöttek milyen fontos is az ember életében a barátság. Ami a legfontosabb, hogy tudjuk kiben/kikben bízhatunk meg. Ugyanis nem mindegy, hogy egy pletykafészekkel osztjuk meg a személyes titkainkat, aki már aznap szétkürtöli a világnak, akit nem is érdekli, mi van velünk igazán, aki csak érdekből barátkozik velünk, vagy egy olyannal, aki tiszta szívből, önzetlenül szeret minket, elfogad olyannak, amilyenek vagyunk, és ami a legfontosabb, mindig számíthatunk rá. Viszont nagyon megfontoltan kell megválasztani a barátainkat, mint, amikor párt választunk magunknak, nyilván nem azoknak a kritériumoknak kell megfelelniük, de a lényeg, hogy jókat tudjunk velük beszélgetni, megbízzunk bennük, ahogy természetesen ők is bennünk, és egy idő után már csak azt vegyük észre, egymás életének a részévé váltunk.
A legeslegfontosabb az ŐSZINTESÉG! Oda - vissza természetesen, ahogy mi elvárjuk, hogy őszinték legyenek velünk, úgy ők is elvárják ugyanezt, a kölcsönös bizalom a barátság alapja. Az igaz barátnak nincsenek titkai előtted, nincs rejtegetnivalója, nem akar becsapni, nem érdekből barátkozik veled, hogy utána hátba szúrjon, ha valami gondja van, akkor nyílt lapokkal játszik, és ha problémátok van, azt meg tudja veled beszélni, akarom mondani meg kell, hogy tudja beszélni.
Megesik sokszor, hogy felüti a fejé az a kisördög, és előjön a rivalizálás, pl. ha a suliban, munkahelyen egyforma feladatot kaptok. Sokszor ez elfajulhat odáig, hogy a bizonyítási kényszer győzedelmeskedik. Kölcsönkért felsők, ruhák, amikben ő aratja le a babérokat helyetted. Nem szabad hagyni.
Ezek a dolgok semmit nem jelentenek, ahhoz képest, ha nincs meg a HŰSÉG. Ha nincs meg a támogatás bármiről legyen is szó, a bizalom. Akkor ott, el kell gondolkozzunk, tényleg ő az én igaz barátom?
Elmesélem nektek röviden a saját kis történetemet, és majd megértitek, miért is fontos, hogy egy barátságban is meglegyen a kölcsönös tisztelet!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez