Az emberkereskedelem valós probléma
Ha az ember azt hinné, hogy az emberkereskedelem és a rabszolgaság az ókor óta kiveszett a világból, sajnos hatalmasat téved, hiszen napjainkban is a világ harmadik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága. Emberek millióit tartják fogva, hogy szolgaként, vagy prostituáltként kizsákmányolják őket testileg, lelkileg és szellemileg. Az utazás egyszerűsödése, sőt, az internet is mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberkereskedelem a 21. században is égető téma legyen.
Emberkereskedőknek azokat a személyeket nevezik, akik felhajtják, szállítják, eladják és kizsákmányolják az áldozatokat – gyakran erőszakkal és fenyegetéssel. Kész bűnhálózatok jöttek létre a puszta „csicskáztatástól” kezdve a szexuális kizsákmányolásig minden kategóriában. Az áldozatok általában szegény emberek: bevándorlók, csavargók, reményvesztett fiatalok vagy kisebbségiek mert ők sebezhetőbbek. Bár a kereskedés áldozatai természetesen nem önkéntesen vesznek részt az adott bűncselekmény végrehajtásában, életkörülményeik gyakran olyan pozícióba sodorják őket, amelyben könnyen az emberkereskedők áldozataivá válhatnak. Általában csak jobb életkörülményekre és munkalehetőségre vágynak a szebb élet reményében, és fogalmuk sincs, mi vár majd rájuk igazából – így akkor is áldozatok, ha önkéntesen mentek bele a dologba. A fiatal nők vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben, leggyakrabban ők válnak emberkereskedelem áldozatává. A legtöbb esetben szexuális szolgáltatásokra, erotikus munkára kényszerítik, megalázzák és megerőszakolják őket. Felháborító a tény, hogy sajnos az ilyen esetekben is sok a gyermekkorú áldozat, de szervkereskedelem és gyerekmunka miatt is érintettek. Sőt, olyan is előfordul, hogy illegális módon fogadnak örökbe elrabolt gyermekeket a nyugati országokban. Rengeteg a trükk, remek a csali, és sajnos sokan be is dőlnek, és már csak akkor kapnak észbe, mikor egy ismeretlen ország ismeretlen városában találják magukat papírok és pénz nélkül az utca közepén.
Az Európai Unión belül és világszinten is egyre terjed az emberkereskedelem, ám az ezzel szembeni eredményes fellépés továbbra is megoldandó feladat. Összehangolt intézkedésekre van szükség, és az idő sürget: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint az EU-ban napjainkban 880 ezer embert kényszerítenek munkára. Ez gyakorlatilag modern rabszolgaság, így a megelőzés, az elkövetők felelősségre vonása és az áldozatok támogatása kiemelkedő feladat. Az emberi jogok súlyos megsértésének minősül, ha valakit megfosztanak a szabadságától, és nem tűrhetjük el az emberkereskedelem semmilyen formáját, történjék bárhol a világon. Tudják ezt máshol is, és éppen ideje volt cselekedni, így az EU az emberkereskedelem elleni küzdelem napjának nyilvánította minden év október 18-át, és először 2007-ben került megrendezésre. Az emberkereskedelem felszámolásának érdekében egy szervezetekből, kormányokból, polgárokból álló csoport jött létre, mely fokozatosan bővül, és stratégiákat dolgoz ki a cél elérése érdekében. Igazából már a ’90-es évek közepe óta az Európai Unió aktív résztvevője egy olyan átfogó program kidolgozásának, amely a különösen érintett országok bevonásával próbálja megakadályozni, illetve teljesen megszüntetni az emberkereskedelmet. Számos törvényt és korlátozást sikerült is bevezetniük.
Az emberkereskedelem jelentős és egyre növekvő probléma egész Európában. Egyes becslések szerint évente 700.000 nő- és gyermekáldozata van az emberkereskedelemnek, akiknek 35%-a 18 év alatti. Mintegy 3600 bűnszövetkezet működik az Europol becslése szerint, és a bűncselekménytípusok száma is egyre nő. Cirka 20,9 millió embert kezelnek kényszermunkásként és prostituáltként – és közülük 5,5 millió kiskorú! Az áldozatok 68%-a nő, de férfiak, kislányok és kisfiúk is bővítik statisztikákat. Romániából és Bulgáriából, valamint Nigériából és Kínából kényszerülnek a legtöbben ilyen jellegű munkákra. Magyarországon sem túl rózsás a helyzet, elvileg „tranzitország” vagyunk, vagyis ahol csak átmenetileg tartózkodnak az áldozatok. Általában kisebb családi vállalkozások működtetik a magyarországi emberkereskedelmet, a bűnbandák főleg Nyugat- és Dél-Európába visznek prostituáltnak szánt nőket. Ha lehet hinni a szóbeszédben, az amszterdami piroslámpás negyedben dolgozó prostituáltak 20-25 százaléka magyar hölgy.
Sajnos ez a szomorú igazság. Talán ebben a percben is embereket adnak-vesznek, hogy aztán szexre vagy kemény munkára kényszerítsék őket, netán házasságba, koldulásra, vagy éppen kilopkodják a szerveiket. Éppen ezért, az EU Emberkereskedelem Elleni Napján nekünk is fel kell kapnunk a fejünket: arra szólítanak fel, hogy vessünk véget ennek a bűncselekménynek és adjunk reményt az áldozatoknak egy szebb életért a szeretet, a megértés, a tájékozódás és a józan ész erejével.
Helle Robertina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez