Az ember ma az űrbe megy
Az ember mintegy fél évszázada, egészen pontosan 52 évvel ezelőtt kezdte ostrom alá venni a végtelent. Jurij Gagarin Vosztok 1 nevű űrhajóját 1961. április 12-én bocsátották útjára az akkori Szovjetúnió területén. Akkoriban ez óriási szenzációnak számitott, ma pedig erre emlékezünk.
Kezdetben voltak a babiloniak, akik égig érő tornyukkal kívántak közelebb kerülni az ismeretlenhez. Majd Newton kiszámította, hogy meghatározott körülmények között föld körüli pályára lehet állítani bizonyos tárgyakat. Végül a huszadik század vált az űrhajózás századává. Az igazi áttörést Werner von Braun munkája hozta, aki megalkotta az első vegyi hajtóanyagú rakétahajtóművet. Persze az űrhajó a hidegháború egyik úgynevezett fegyverévé vált. A Szputnyik sokk – az a tény, hogy elsőként az oroszok jutattak űrhajót az űrbe és nem az amerikaiak – eredményezte az Apollo program meghirdetését 1961 májusában. ’’Ha már nem mi jutottunk elsőként az űrbe, a Hold azért a miénk lesz.’’ – hangzott az Apollo program mottója, és nem ismertek lehetetlent, sikerült is nekik 1969. július 20-án.
Azóta eltelt egy fél évszázad, még ötször léptünk az éjjeli lámpás felszínére, továbbá rengeteg műholdat repítettünk a világűrbe. Hogy hol lesz a vége, illetve mit tartogat számunkra a végtelen univerzum ez idáig felfedezetlen rejtekhelye, az egyelőre a jövő zenéje. De azzal ugye mindnyájan tisztában vagyunk, hogy a határ valahol a csillagos egen túl lehet?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez