Az élet íze: 2020 ajándéka
Így az év végéhez közeledve akarva, akaratlanul is summázni kezdtem az idei évemet. Sokszor soroltam fel én is, hogy az idei rendelkezések miket vettek el tőlem/tőlünk, miközben pont arra nem figyeltem, hogy mit is adott.
A 2020-as esztendőbe úgy léptem be, hogy tudtam mit akarok, mit akarok megtenni érte és szingliként nyitott vagyok arra, hogy szerelembe essek. Az első hónap végére konkrétan fizikailag ki is lettem ütve: egy jó kis ágyba maradós megfázás, valamint sportsérülés, ami miatt hónapokig nem sportolhattam. Majd befordultunk a februárba és mint főnix madár feltámadtam. Belépett a NŐ az életembe.
A közösségi média egyik előnye olyan lehetőséget nyújtott, ami alapján megismerhettem a NŐ-t, akire mindig is vártam. Egy csoportban láttuk meg egymást és figyeltünk fel egymás kommentjeire, majd a kommentelés szép lassan csevegéssé, majd beszélgetésekké fejlődött. Ami egy kisebbfajta csavart jelent a történetben, hogy Sophia amerikai származású.
Tehát egy hónappal később, miután beléptünk az új esztendőbe, megismerkedtem egy fantasztikus nővel. Az angol tudásom nem folyékony és innen visszatekintve februárban még ennyire sem volt az. Ám a képek alapján a tekintete, a fogalmazásai alapján az életszemlélete nagyon imponált számomra. Beszélgetni kezdtünk.
Az időeltolódást valamelyest kiküszöbölve egyre később feküdtem le és egyre korábban keltem fel, hogy minél több időt együtt tölthessünk. A pillangók a gyomromba beköltöztek február elején.
A szöveges csevegést felváltotta a hanghívás, majd később a videóhívás. Nagyon izgultam, mert míg írásban valamelyest több időm van megtalálni a megfelelő angol szavakat és használni a Google fordítót, élő, egyenes hívásban erre nincs mód. Emlékszem, néhány alkalommal még örültem is magamnak, hogy de jól összeraktam ezt az angol mondatot 1-2 perc alatt, amit aztán elmondtam 3 másodperc alatt és ott voltam, hogy hopp! hogyan fejezzem ki tovább magam? Sophia rendkívüli türelméről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy lassabban beszél hozzám, megértem, amit mond és türelmesen kijavít, ha valamit rosszul ejtek ki vagy mondok.
Sophia csodálatos hatással van rám. Ezt az első pillanattól éreztem/érzem és érezte/látta a környezetem is. Az arcom kivirult, másfél méterrel a föld felett járok. Nagyon sokat beszélgetünk, hogy megismerjük egymást. Bevallom ilyen távolságból ezt produkálni nem könnyű. Néhány centiméteres kijelzőn látni egymást a személyes varázs, aura nélkül nehéz, az érintésekről nem is beszélve. Ám mindketten elkezdtünk érezni valamit egymás iránt, amit hagytunk szétáramlani a testünkben... Folytatás hamarosan.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez