Arra készült, amire való – Isuzu D-Max
Az Isuzu D-Max kívül és belül is teljes mértékben megújult, kétségkívül olyan dizájnt és technológiát tettek bele, ami megfelel a mai kor elvárásainak. De mindezek mellett a cél nem az volt, hogy hobbi-terepjárót építsenek pick-up módra. Megmaradt az, amire szánták, hasznos társa azoknak, akik dolgozni szeretnének egy pick-uppal és nem pedig divatozni.
Beülve az új D-Max -ba egyértelműen az lesz az érzésünk, hogy vadonatúj, modern autóba ültünk, de mégis semmi sem lesz idegen. Úgy vélem, hogy nagyon fontos vásárló igényfelmérés előzte meg a D-Max tervezését. Manapság arról szól egy autóbelső kialakítása, hogy versenyszerűen igyekeznek a gyártók eltüntetni a gombokat, kapcsolókat, ha szükség van rá, ha nem.
A D-Max természetesen megkapott mindenféle modern, vezetéstámogató extrát, hiszen ezek egy része amúgy is kötelező vagy éppenséggel elvárt, de úgy került bele mindez, hogy nem kell egy sci-fi regényt előtte betéve megtanulnunk, hogy használni tudjuk vagy megtaláljuk. Így a konzervatív vásárló is ugyanúgy örömét fogja benne lelni, mint az, aki nem tudja elképzelni már az életét úgy, hogy a központi kijelzőn ne a mobiltelefonjának kitükrözött képernyőjét lássa.
Egy pick-up esetében a legszembetűnőbb külső változást természetesen a frontrész átalakításán lehet elérni. Jól ismerem az előző szériás D-Maxot, hiszen a szomszédságban van egy ilyen, így lehetőségem volt szinte mindennap látni felfelé ívelő mosolygós orrát. A krómozott, dupla osztású hűtőrácsot, amelyeknek szinte folytatása volt a két fényszóró.
Az új modellcsalád ennek pont a fordítottja. Mosoly helyett mérges tekintettel néz az előtte lévő aszfaltcsíkra. A felfelé ívelő hűtőrács kétszeresére nőtt és ezúttal lefelé ível, felső részén pedig a korábbi krómozott dupla ív, haragos tekintettel, kiélezett fogakkal szemléli az előtte lévő akadályokat. A LED-es lámpák nappali fényíve pedig szintén marcona tekintettel készül felfalni mindazt, ami előtte van. Modern, dögös és vad. Egyértelműen férfi vásárlóközösségnek készült, bár ez egy pick-up esetében annyira nem nagy felfedezés.
Az autó beltere ambivalens érzéseket sugároz. Ahogy a bevezetőben írtam inkább old-school tervezés, jó értelemben. A központi kijelző viszont a tesztelt LS Plus kivitelben 9” -es, tehát jókora érintőképernyő. Ezzel szemben a műszerfal félig analóg és a két mutató közötti kijelző jó grafikára is képes – ez látszik, amikor életre keltjük a járművet – de alapvetően viszonylag basic megjelenést mutat.
Hála Isten a terepfokozatok – négykerékhajtás, felező vagy éppen a difizár - a hagyományos módon a középkonzolról kapcsolhatóak. Egyszerű, praktikus és jól működik.
Az autó lelke az előző generációs modellhez képest továbbfejlesztett 1,9 literes 163 lóerős dízel. 350 Nm-es nyomatékával tökéletes társa az Isuzunak. Nem versenyautó, hanem munkagép. Azok közül is a megbízható, strapabíró, elnyűhetetlen változat. Meglepően halk a működése, illetve jól passzol hozzá a hatfokozatú manuális váltó. Felár ellenében természetesen automatával is rendelhetjük. Fogyasztása 8,5 liter körül alakult vegyes használat mellett a nálunk töltött időszakban.
A vezetőülés rendkívül kényelmes, elektromosan állítható. Az anyósülésre ez az extra már nem jutott. A duplakabinos változatot teszteltük, ahol a hátsó üléssor két említésre méltó részlettel rendelkezett: egyrészt viszonylag kényelmetlen volt, talán itt más pick-up gyártók jobban szem előtt tartották, hogy „családi” autónak is használják ezt a járművet sok esetben, de ahogyan írtam az Isuzu ezt a járművet munkaeszköznek készítette. Másrészt figyelembe vette az Isuzu, hogy bizonyos tárgyakat nem feltétlenül akarunk a platón szállítani. Hogy ez könnyebben menjen a hátsó ülés ülőfelülete (mint a Hondáknál) felhajtható függőlegesre. Így sokkal magasabb tárgyak, vagy éppen növények is elférnek a vezető mögött.
Tempomat, sávtartó, lejtmenetasszisztens, első és hátsó parkolóasszisztens, vészfékező, táblafigyelő és még számtalan vezetéstámogató és biztonsági extra található az autóban. Senkinek nem lehet oka a panaszra ezzel kapcsolatban.
A D-Max tehát egy jó igásló. Remek választás azok számára, akik nem a fancy terepjárót keresik ÁFA mentesen, hanem elsősorban munkagépet, amely az átrajzolt orrész és megjelenés miatt kellőképpen dögös is.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez