Anorexia nervosa és bulimia nervosa
Cikkemben a fent említett két táplálkozási zavart szeretném nektek bemutatni. A kettő között van hasonlóság, mégsem ugyanazok. Ami lényeges, hogy nagyon veszélyes, pszichés eredetű kórképek. Abból indulnak ki, hogy az elszenvedő alany kövérnek gondolja magát, és szigorú diétába kezd.
Az anorexia esetében úgy kell elképzelni a dolgot, hogy szó szerint koplaltatja magát az illető, éppen csak annyit eszik, hogy ne haljon éhen. Mikor már eléri az elején kitűzött testsúlyt, akkor sem képes leállni, ugyanúgy folytatja önmaga éheztetését, amely fanatikus edzéssel párosul.
Aki ettől az állapottól szenved, gyakorta csontsoványra fogy le, de még mindig túlsúlyosnak érzi magát. Nőknél gyakoribb az előfordulása, de ritka esetben férfiaknál is diagnosztizálják. Hölgyeknél a nagy súlyveszteség a menstruáció leállásához vezet. Jó esetben orvoshoz kerülnek, ám folyamatos ellenőrzésre szorulnak, hiszen csak akkor fogyasztják el a táplálékot, ha valaki ott van velük.
A bulimia abban más, hogy ilyenkor a betegnek falási rohamai vannak. Szintén azt feltételezi magáról, hogy felesleg van rajta, ezért nem eszik. Majd ha már nagyon éhes, akkor mindent felzabál, amit csak talál. Ezután bűntudata lesz, mondván, hogy ezt nem lett volna szabad. Ezért általában meghánytatja magát, vagy hashajtót vesz be, hogy amit bevitt a szervezetébe, ne tudjon felszívódni. Ezzel az a probléma, hogy így kiürülnek a vitaminok, ásványi anyagok, és a nyomelemek is a testéből. Az anorexiával ellentétben a bulimiások normális szokott lenni.
Ahogy az elején említettem, mindkét esetben pszichológia okok vannak a háttérben. Gyakran társul hozzájuk önbizalomhiány, kiváltója lehet az is, ha a környezetéből sok negatív kritikát kap az alakjával kapcsolatban az egyén, és ezt nem tudja megfelelően kezelni. Ezért fontos, hogy akik áldozatai lesznek akármelyik állapotnak, kapjanak pszichológustól vagy pszichiátertől segítséget a már folyamatban lévő orvosi ellátás mellett.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez