Amikor csattan a kéz...
Csupán egy röpke átgondolatlan másodperc elég volt, hogy két ember végérvényesen meghaljon egymás számára. Az agyat eluralja a düh, az ösztönök minden felett átveszik az irányítást, a következő pillanatban pedig eluralkodik a döbbenet és a kétségbeesés.
Igenis van az a pont, mikor az emberen annyira eluralkodik az állat, hogy önkívületben cselekszik. Amikor a barátnőm a történtek után hetekkel később bevallotta, hogy kapott akkora pofont a párjától, hogy a földön találta magát, először el sem akartam hinni. Azt pedig végképp nem, hogy továbbra is vele maradt.
A közvélemény egyből máglyára küldené, aki lealacsonyodik annyira, hogy megüssön egy nőt, pláne, ha a párjáról van szó. De a másik oldalról ritkábban esik szó. Nem olyan könnyű rádöbbeni és megélni, ha egy férfi megbukik férfiként. A bűntudat és az önmarcangolás, na meg a puszta tény, hogy ha a párja ennek ellenére is vele marad és megbocsát, akkor sem lesz a kapcsolatuk soha többé a régi. Ez darabokra tudja szedni az embert. Vannak férfiak, akiket elönt a szégyen, és mindent elkövetnek, hogy megbocsátsanak önmaguknak, és vannak, akik az első pofon után, látva, hogy a másodikat is büntetlenül megtehetik, újra és újra megteszik.
Egy pofon elég, és két ember örökké eltávolodik egymástól. Külső szemmel még nehezebb nézni, ahogy testileg és lelkileg is bántják, akit szeretünk, de nem szólhatunk bele az életébe. Ha mégis megtesszük, elveszítjük a bizalmat. Nőként megélni, hogy már nem csak szavakkal bántanak, hogy nem mersz kilépni, az önbecsülésed romokban, a kapcsolataid romokban, az egész lelked romokban az egyik létező legfájdalmasabb érzés. A sokadik ilyen pofon után, amikor már kezdtem örülni, hogy a barátnőm végül a sarkára állt, érdekes dolgot mesélt. „Az az állat kiverte belőlem a nőiességet, utána elhagyott. Azt mondta nem bír tükörbe nézni.” Miután a „párjának” egy szokásos nagyobb hétköznapi veszekedés után megint eljárt a keze, hirtelen összeroskadt és zokogni kezdett. Most először a barátnőm helyett a másik félt kezdtem sajnálni. Itt volt az a pont, amikor a férfilélek megtörik és nem bírja tovább elviselni a szégyent. Előbb utóbb minden hasonló férfival megtörténik, kivel előbb kivel később.
Egy bántalmazó kapcsolatot nem csak a nő szenved el. Természetesen, aki megbukott férfiként, az kitaszítani való, nem lehet megbocsátani, nem érdemel könyörületet, és még ráhúzhatnánk számtalan sablont. De ha közelebbről megnézzük, lehet, hogy a kapcsolat végén egy férfi jobban elszenved egy pofont, mint egy nő. Elvégre aki másokat bánt, önmagát bántja. Ha elcsattan a pofon, azt soha többé nem lehet visszacsinálni. Egy nő megbocsáthat, megpróbálhatja elfelejteni, örökké ott marad, de egy idő után begyógyul a seb. Viszont egy férfi sose moshatja le magáról, ha megüt egy nőt. Az életben nincs mindenre bocsánat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez