Aki feltétel nélkül szeret, megtanít szeretni önmagad
Érzed-e, én ki vagyok? Vagy csak viszonyulást vársz anélkül, hogy tudnád, mi zajlik bennem? Miért gondolod, hogy amit rólam vélsz, az én vagyok? Olyan lehetetlen összeegyeztetni, én mit, hogyan szeretnék? Ettől rossznak érzem magam.
Mert képtelen vagyok neked megfelelni és már nem is akarok. Ne utalgass, ne tégy a sarokba, mondd egyértelműen. Kérj meg! Azt is mondd el, ha másképp szeretnéd. De legfőképp úgy mondd, hogy ne fájjon. Értsem. Egyszerűen, finoman, harag nélkül, hogy kapcsolódni tudjak hozzád.
Gondold végig, amit tőlem vársz, hogyan esne neked, ha én mondanám? Nem tetszik? Akkor te se tedd! Mondd másképp, hogy hajlandó legyek együtt áramolni, veled. Ha csak a feltételeket szabod, úgy érzem, nem engem, csupán a feltételeidet szereted. Átformálni akarsz, nem motiválni, hogy kihozd belőlem is a mindkettőnk számára legfőbb jót. Kritikádat csomagold csillámos papírba és kösd át masnival, még véletlenül se fájjon. Én is ember vagyok.
Photo by GettyImages
Érzek és az érzéseim irántad bántó szavaiddal egyre halványulnak. S bár nem akarom, befolyásolni tetteiddel egyedül te tudod. Ne engem bánts, ha neked fáj! Ezzel nekem is fájdalmat okozol. Ha hibázok, taníts, motiválj, ne kritizálj, hogy miattad, kettőnkért én is jobb lehessek. Különben vége. Messze kerülsz tőlem, ami egyre jobban fáj, mégsem tudom, mit tegyek. Kalitkába zársz. Nem vagyok elég jó neked? Akkor engedj el! Vagy én megyek.
Úgysem tudsz megváltoztatni. Ne is akarj. Így ne! Csak fájdalmat okozol. Elzársz a jótól, és még csak észre sem veszed. Pedig hidd el, belül jó vagyok. Mindkettőnknek jót akarok. Ám, ha te csak a rosszat látod, minden egyes összehúzott szemöldököddel növeled a köztünk lévő távolságot…
Engem láss! Hitesd el velem, hogy én is lássam, jó vagyok. És hidd el, jó leszek. Kettőnkért...
Ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a Te számodra.” /A kisherceg/
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez