Ahol nincs empátia, ott egyedül vagyunk a kapcsolatban
Az igazi boldogságot adó adok-kapok egyensúly a párkapcsolatban csak úgy tud kialakulni, ha képes vagyok teljes szível, elmével belehelyezkedni a másik világába, és nem sajnálni erre az időt, energiát, tanulást.
Az empátia, a támogató együttérzés, az értő hallgatás, a másik lelkiállapota iránti érzékenység a stabil kapcsolatok legfőbb kulcsa. Egy empatikus társ képes ráhangolódni a társának rezgéseire, ösztönösen, érzékenyen, és hitelesen olvas a szívben, megérti a testtartás, mimika, hangszín, gesztusnyelv üzenetét, hogy mind ezek mit árulnak el az ő érzelmi állapotáról.
Nem esik nehezére a másik ember szemével látni, vagy akár a cipőjét is felvenni, végigjárni az útját, múltját, és csak ezután ítélkezni. Ez a fajta érzékenység, a helyes ítélkezés felbecsülhetetlen ajándék egy párkapcsolatban. Ahol nincs empátia, ott meg nem értettnek érezzük magunkat, ott lassan bezárjuk egymás előtt lelkünk ablakait, végül beáll a csend, és a társas magány, zátonya felé sodródik az egykor eleven, vibráló, meglepetésekkel teli kapcsolat. Az empátia, az értő figyelem hozza el leginkább az érzelmi biztonságot, melyre kapcsolatainkban oly sóváran vágyunk. Mert akire figyelnek, az tudja, hogy ő fontos, szerethető, alkalmas, törődnek vele, és tudja, hogy a társa megérti, elfogadja, és jöhet bármi, érzelmileg támogatja. Ahol nincs empátia, ott egyedül vagyunk a kapcsolatban.
Photo by martin-dm / GettyImages
Nem egyoldalú, választ sem váró szónoklatra, dominanciát hangsúlyozó kioktatásra van szükség, hanem odaforduló figyelemre, tisztázó beszélgetésekre, őszintén egymásnak szegezett szavakra, egymás végighallgatására, és arra, hogy együtt, tégláról, téglára bontsuk le „egofalunkat”. Ne hagyjuk, hogy elfogyjon a beszéd, mert a némaság nem egyenlő a harmóniával. Amikor a társam értőn hallgat, akkor pontosan az empátia eszközével belép a világomba, belebújik a bőrömbe, az én szememmel tekint életünk aspektusaira.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez