A trauma érzelmi oldala
Ha megértenénk, hogy a trauma magában foglalja az érzelmi sérüléseket is, akkor több ember léphetne a gyógyulás tényleges útjára. Lelki, és testi értelemben is.
Sokan elképzelni sem tudják, milyen súlyos sebeket okozhatnak a lelki pofonok. A tévhit, miszerint a traumának, csak a fizikai, illetve szexuális bántalmazás lehet az alapja, még mindig él. Az emberek többsége figyelmen kívül hagyja, hogy a verbális abúzus például, milyen hatást gyakorolhat az egészségünkre és életminőségünkre. Nem tudják, hogy a bántalmazott egyének szinte egy teljesen új, átkalibrált idegrendszerrel rendelkeznek, és így próbálnak megküzdeni a démonokkal a mindennapok során, ami a fizikai és az érzelmi tünetek széles skálájához vezet. Az általunk traumának nevezett érzelmi sérüléssel kapcsolatos zűrzavar akadályozza azt a fajta segítségnyújtást, amit minden egyes elszenvedő személy megérdemelne.
Ezért fontos, hogy minél több embernek segítsünk megérteni a trauma érzelmi oldalát. Azzal, hogy világossá tesszük, hogy a trauma, mint definíció, igenis magában foglalja a mentális és pszichés problémák összességét is.
Életünk egyik legfontosabb kapaszkodója a biztonságérzet. A tudat, hogy jó helyen vagyunk, jó emberekkel körülvéve, a tudat, hogy nem eshet bántódásunk, legalábbis nem drasztikus mértékben. Hiszen a világ kegyetlen hely tud lenni, ezzel tisztában vagyunk, de egy alapvető komfortérzetre szükségünk van, azért, hogy tudjuk, ha gond van, vár ránk egy menedék. Egy szerető személy, egy védelmező, erős kéz. Ezért is fontos felmérni, hogy vajon a traumatizált egyén, a saját lelki erején kívül, rendelkezett-e egyéb szilárd, stabilitáshoz kapcsolódó, illetve egészségügyi erőforrással. Az, hogy egy esemény, vagy egy kapcsolat vajon traumához vezetnek-e, az nagyban függ a családi, anyagi, és mentális háttértől is.
Nem vagyunk tehát abban a helyzetben, hogy mindentudó orákulumként diagnózist állítsunk fel. Arról, hogy egy másik ember tapasztalata traumának minősül-e vagy sem. Még gyógyult individuumként is, te vagy az egyetlen igazán, aki tudja, hogy milyen hatással volt az életed egy bizonyos részére ez a fajta tapasztalás.
A rendszerezettségre, a konkrétumokra, a racionalitásra mindannyian vágyunk, hiszen minden más, ami ettől eltér, az ijesztő, túl idegen a számunkra. Ez a téma viszont sokkal összetettebb, mint gondolnánk, olyan komplexitásokkal rendelkezik, melyek új nézőpontokat vethetnek fel. Diagnózisokat, meghatározásokat követelünk, de elfelejtjük, hogy a lelkivilága az embernek egy szerteágazó térkép. Másképp élünk meg érzéseket, történéseket, másképp is reagálunk. Másképp dolgozzuk fel a fájdalmakat, másképp nyílunk meg, és másképp is kérünk segítséget, már, ha kérünk. Talán előbb a saját sebeinkkel kellene foglalkozni, mielőtt más ember múltbéli hegeit piszkáljuk meg.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez