A szépséges Audrey Hepburn élete
Ha Audrey Hepburn neve bárhol felmerül, biztosra állíthatjuk, hogy mindenkinek az elegancia, jóság, kedvesség, illedelmesség, emberség, őzikeszemek, karcsú derék, törékeny alkat, szilárd jellem jut eszébe róla. 2006-ban a brit „New Woman“ magazin olvasói a világ legszebb nőjének választották.
Mondhatjuk, hogy méltán kaphatta meg a tökéletes példakép jelzőjét. Utat mutatott, erőt adott másoknak. Brilliánsan hódította meg a filmipar szívét, és brilliánsan lépett ki belőle, pedig mindeközben folyamatosan titkok vették körül. Élete hol napsütés volt, hol pedig maga a pokol…
Az elegancia az egyetlen szépség, mely soha nem fakul meg.”
A színésznő Audrey Kathleen Ruston néven Brüsszelben1929. május 4-én látta meg a napvilágot egy bárónő, és egy bankár gyermekeként. Anyai ágon holland, apai ágon viszont osztrák volt. Jó háttérrel rendelkezett, így nem volt kérdés, hogy útja egy leányiskolába vezet majd, méghozzá az angliai Kentbe. A kislány mindenkit elbűvölt gyermeki tisztaságával, és játékos kedvességével. Szabadság volt az élete. Mivel a család vagyonos volt, megkapott mindent, a kislány mégis magányos volt. Talán ez alakította ki az olvasás iránti rajongását. Egyik kedvenc gyerekkori könyve A titkos kert (The Secret Garden) volt. Audrey jól kijött féltestvéreivel is, Alexanderrel és Iannal, akik Ella első házasságából születtek.
Ám korántsem volt könnyű gyermekkora, élete legtraumatikusabb élményének köszönhetően, mely során édesapja lemondott róluk, és szülei el is váltak, Hollandiába kellett költözniük. Ezt a keserű gyermekkort már csak a világháború tetézte, ahol Audreynak sajnos meg kellett küzdenie a szegénységgel, és éhezéssel, így volt, hogy csak tulipánszirmokon élt. Későbbi elmondása szerint Audrey megtanult valamit a háborúból: „… az életben az emberi kapcsolatok a legfontosabbak, sokkal inkább, mint a gazdagság, az élelem, a luxus, a karrier”
Élete során 26 filmben, egy tévéfilmben (Mayerling), és öt színházi darabban játszott. Tizennyolc évesen kapta meg első szerepét egy reklámfilmben, ahol stewardesst alakított. Meghódította a világot. Hetedik filmjének forgatásán, Monte Carlóban ismerkedett meg Simonie-Gabrielle Colette-tel, a híres írónővel, aki szerepet ajánlott a színésznőnek Gigi című színdarabjában. Ez a produkció felrepítette őt a csillagokig, majd hamarosan a Broadwayen találta magát. Miután megkapta a szerződést, Audrey külön kérte „szabadságát", miszerint a forgatás ne korlátozza őt. Határozott személyisége itt is megcsillant: a Gigi előadásait a Római vakáció (1953) forgatása alatt is engedélyezték. Leghíresebb filmjében Gregory Peckkel szerepelt, ahol vonzalom alakult ki a két főszereplő között, amit a sajtó természetesen nagydobra vert. A pletykák hatására Pecktől elvált a felesége.
Audrey elhatározta, hogy belőle nem lesz karrierista, így 1954. szeptember 24-én férjhez ment Mel Ferrerhez. Audrey nagy reményeket fűzött a házassághoz, s hajlandó volt áldozatokat is hozni érte. Sajnos férje rendezésében érte utol a bukás a vásznon, a Zöld paloták (1959) című filmben. A főszerepben Audrey, egy bárány, és egy páva. Partnere, Anthony Perkins mesélte róla a forgatás után: „Azt gondoltam, hogy ő a legcsodálatosabb teremtmény, akivel valaha találkoztam, és nagyon idegessé tett, hogy a férje a rendező. Tulajdonképpen az lett volna a legjobb, ha egyáltalán nincs férje!" A film nyomban véget vetett Audrey, és férje szakmai együttműködésének. Eljátszotta viszont a hatvanas évek egyik kultuszfilmjét, az Álom luxuskivitelben. (Breakfast at Tiffany's; 1961), majd az Amerikai fogócskában Cary Granttel lépett a vászonra. Filmes karrierjének tulajdonképpeni végét a Várj, míg sötét lesz! (Wait Until Dark; 1967) című thriller jelentette. Első és egyetlen Oscar-díját a Római vakációban Anna hercegnő szerepéért kapta. Emellett még egy díjat nyert (Tony-díj) az év legjobb női színpadi alakításáért.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez